Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Jatt fordul elő, ma pedig Selyem-tyuk vagy Selyem-csuk íevű pusztája a pannonhalmi főapátságnak, melynek birtokába 1278-ban ött csere által (Fejér Gy.: C. D. VII. 2. 73.). Péér, magyar falu, a győri püspökségnek régi birtoka; a veszprémi iáptalan egyik oklevelében Nagy-és Kis-Péér említtetik; deazl619-ki sapuk összeirásában nincs róla említés. Az 1642-ki sérelmi jegyzőkönyvre sem volt Péérről senki kihallgatva, egyedül a megyei jegyzőkönyvben olvassuk róla, hogy Vasváry György pápóci prépost, mint a pééri puszta szomszédja, tiltakozik az ellen, hogy a győri püspök az ő szomszédos jogai megvetésével a pééri pusztát Szapáry Andrásnak és Szalay Györgynek adja haszonbérbe. Puszták és pusztult helyek: Töltéstava, igen régi puszta, 1200-ban már mint Nagy-Baráthtal határos praedium említtetik (Fejér Gy.: C.D.II. 383.), a Thűtüs, majd Thütüsy, Theötheössyés Töltésy nemzetség birta. 1619-ben Theötheössy András és Kutassy Mihályné birták; ma néhány közbirtokosé. Söptér, a szent-adalberti prépostság javadalmához kapcsolt puszta. 1593- és 1616-ban olvasunk róla (megyei jkv.); 1641-ben mint elhagyott és senki által nem birt puszta említtetik. Durug, hajdan a pozsonyi és mosonyi vár földje; 1252-ben IV. Béla Marcell comesnek ajándékozta; s ugyané király 1258-ban megengedte, hogy Sándor, Marcellnek fia Durug nevü birtokát Favus pannonhalmi apátnak eladhassa, a minthogy el is adta (Hazai Okmt. I. 36. és Árph. új Okmt. II. 297 — 298.). 1273-ban Láncz durugi földjét Battyáni Jánosnak és fiának, Péternek adományozza (Hazai Okmt. I. 60.). Nagy része a pééri határba olvadt, s emléke máig fenn van a dörögi földekben. Táplány. A XIII. században Feyregház — Fejéregyház — név alatt olvassuk. 1220-ban a győri káptalan azon fejéregyházi földbirtokába vezette a pannonhalmi apátságot, melyet ennek Cat lu ajándékozott (Árph. új Okmt. I. 170.). Megyei levéltárunk szerint a XVI. században Táplány máskép Fejéregyház név alatt fordul elő. A Kanizsayak után a Héderváriak birtokába jött, utóbb Viczay birtok lett ; jelenleg Lévai H. birja. Péér körül állott hajdan Preke-puszta is, mely utóbb SÖptérhez olvadt. Ravazd, magyar falu. A legrégibb oklevelekben R o u z d-nak olvassuk, és három helységből állott, u. m.: Nagy-, Kis- és Cheb-Rouzdból,