Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
Későbbi időkben a győri káptalan, a pannonhalmi apátság és a sszprémi püspökség birtokába jött, midőn pedig a szombathelyi püsÖkség felállíttatott, N.-Nyul a veszprémi püspökség jószágaiból kihattatván, a szombathelyi papnövelde alapjául lőn kijelelve. A török világban mindhárom Nyúlnak külön török földesura volt. .-Nyúlt Ali csausz — s ennek halála után vője : Izlan birta. A kápt,yuliak ura — egy becsületes török katona Budán lakott ; ennek halála tán hétszer változott urok, s mindegyikök magasabbra emelte adójukat. Js-Nyult Hadai Saban birta, ki a lakosokat annyira kínozta, hogy ilujokból megszöktek. A thuróci és leveldi prépostságok eltöröltetvén, nyuli jószágaik emes birtokosok kezére jöttek, kiktől a helybeli gazdák szerezték zokat meg, s mint szabad nemes telkeket birták napjainkig. 1704-ben Nyúlt a német és rác seregek megrabolták. A hat községi elöljáróság mindegyikének külön pecsétje van; mlítést érdemel N.-Nyulé, „N a g i N o 1 F a 1 v" körirattal, belkörében zőlo, szőlőkés és serleg; igen réginek tartják, de évszáma nincs. Kápt.íyul pecsétjén a körirat: „Káptalan Nol. 1714."; Kis-Nyulén : Kis Nol pecetye. 1714.". Mező-Örs, magyar falu. Örs nevét a honalkotás idejében — minta Greur szállásnak végőrllomása nyerhette, mert nézetünk szerint az avar-gyürünek határai z Örsnél folyó Bakony-ér mocsarai voltak. „Mező" melléknevét a többi 1rs nevü helységektől való különböztetés végett nyerte a falu alatt lterülő mezőségek után. I. Endre király alatt a falu végén vár volt, s ennek kapujában llott a várnagy, midőn Henrik seregei Bársonyos felé futottak (Kézai [rónikája). 1257-ben Yrus nevezet alatt Jurkó nevű királyi ember irta (Hazai Okmt. I. 34.). N.-Lajos idejében e hely mint az őrsi barátok és Jenslin nevű .émet puszta-birtoka említtetik, s hihetőleg a tatárjárás alatt pusztult 1 (Győri tört. és rég. füz. I. 21—22.). A kolostor helyét az Örsi határ lélnyugoti sarkára, — az Örsi, tápi és némái határok összeszögellésénél melkedő „börce" dombra helyezi a szóhagyomány, hol csakugyan kadtak is jelentéktelen romokra. 1403-ban Zsigmond király Eörsy István magvaszakadtéval Örs dzonyos részét Hédervári Miklósnak adományozta (Héder. lvt. III. 12 — 23/1403.). A birtokba-vezetésről kiadott oklevél az Eörsy nemzetséget tem kiholtnak, hanem jószágaitól megfosztottnak mondja (u.o. 24/1403.). Györmegye c : s város egyet, leiràea. Qf)
