Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
ekevas és mészáros-bárd látható; Nagy-Baráthé krajcárnyi nagyság „Nagy. Bar 1707." körirattal; belkörében ekevas és szőlő-ké Baráthot mint a győri káptalan birtokát 1200-ban olvassuk eh szÖr, midőn a nevezett káptalan folyamodására Baráth és Tiltestuo* (Töltéstava) között határ vonatott (fejér Gy.: C. D. II. 1. 383.). Egyél ként mindkét Baráth nagy része ekkor még a győri várhoz tartozót 1261-ben Imre nádor és a győri káptalan udvarnokai is lakták, me] évben a baráthi földek elkülöníttettek, és talán ez alkalommal alakú külön Kis- és Nagy-Baráth. 1252-ben IV. Béla a baráthi királyi szőlc ket és szőlőműveseket a thuróci prépostságnak ajándékozta (u. o. VI 5. 294.). 1322-ben Miklós nádor Veneszky Sándornak a baráthi udvai nokok bizonyos földjét adományozta, s ezt I. Károly király 1322-be megerősítette (u. o. VIII. 2. 360. és 7. 137.). 1251-ben Móric gróf Sor korouban a baráthi hegyen volt szőlőjét a Mórichidán alapított pre montrei rendnek ajándékozta (u. o. IV. 2. 89.). 1262-ben Dénes baráti birtokos a pannonhalmi apátságnak Barát-Soukorouban szőlőt ajánde kozott (Árp. k. Okmt. III. 29.). 1331-ben Baráthy János, Péter és István a baráthi hegyen és boldogságos Szűz oltárának hegyén szőlőültetést engedtek oly feltétellé hogy a termesztők a termény tizedének egy részét az engedményezők nek,más részét pedig a ménfői egyháznak adják (Héderv. lvt. 44. csőn 1/1311.). 1311-ben Miklós tárnok kérésére Károly király Sándor pan nonhalmi várnagynak Baráthon majorságot ajándékozott (Czinár: Monas I. 86.). 1364-ben Péchi János Kis-Baráthnak felét Hédervári Mikló fiának 45 aranyért zálogba adta (Héderv. lvt. 2/1339.). 1367-ben Ruf Tamás fiai 60 márka dénárért Kis-Baráth felét Hédervári Miklósnál adták. Ugyanekkor Péchy János a másik felére 100 arany forinto felvett (Héderv. lvt. 4/1367.). 1368-ban I. Lajos király a Péchy Jánostó és Rufy Tamástól tett szerzeményekre királyi jóváhagyását adta (u. o 5/1368.). 1387-ben Zsigmond király a gesztesi várhoz tartozó Barátho Kanizsay Istvánnak adományozta (Fejér Gy.: C. D. X. 1.333.). 1388-bai Mária királynő Baráth egy részében a Kanizsayakat, más részébei pedig a győri káptalant megerősítette (u. o. 411.). 1399-ben Kanizsai János esztergomi érsek és testvérei Gyarmath, Baráth és Meghe győrmegyei birtokaikat a csornai prépostsággal bizonyos zalamegyei bir tokokért elcserélték (u. o. X. 2. 653. és X. 4. 31.). 1420-ban Kis- és Nagy-Baráth között határolás történt. 1422-ber a csornai prépostság ügyvéde és n.-baráthi jobbágyai ellen a kis-baráthiak nagyobb hatalmaskodást követtek el, miért is utóbbiak a győr káptalan által nádori törvényszékeié idéztettek. 1423-banNagy-Baráti
