Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

argitot — a leány-fiúsított Kapuchy Benedek nejét n.-écsi birtokszében megerősítette (u. o. II. 357 — 358.). 1509-ben Bedegbey János n.-écsi birtokrészét a győri káptalannak gyományozván, osztályos rokonai a végrendeletnek ellene mondottak yőri tört. ós rég. füz. I. 35.). 1518-ban II. Lajos király Ferenc győri nonokot és pápóci prépostot a n.-écsi birtokrészekben megerősítette . o. II.). 1535-ben Báthay Mihály pannonhalmi főapát I. Ferdinánd irálytól zalamegyei birtokrészért N.-Écsen cserélt birtokot (Czinár: anast. 111.). 1561-ben Ecsen a Taápy nemzetség is birtokos volt yöri tört. és rég. füz. I. 151.). A XVI. század vége felé a helység már hetőleg elpusztult, mert megyei jegyzőkönyveink szerint 1606-ban int elpusztult falut új települők szállották meg. 1626-ban Salud basa volt N.-Ecs földesura, kitől a lakosok igen kat szenvedtek. 1848 előtt a pannonhalmi főapátság, pápóci prépostg és a győri káptalan voltak földesurai. Pusztult helyek: Fönnebb említők, miszerint Ecset hajdan több helység környezte, ílyeknek helyét tüzetesen kijelelni nem tudjuk. Kétségtelen adatokkal egyedül Mesterfa helységről birunk, mely i ugyané név alatt mint szőlőbirtokosokból álló hegy-község -Ecshez tartozik, s melyet az Ech nemzetségből szakadt Mesterfalvay iszló alapított (Fejér Gy.: C. D. X. 2. 338.). Erzsébet királynőnek )zsonyban 1442-ben kelt levele szerint Mesterfalvát Varangy Miklós rta, kinek magvaszakadtával Dereskey Istvánra és Bakody Györgyre állott a helység; ezektől pedig, mint I. Ulászló híveitől, Erzsébet rálynő Mesterfalvát hűtlenségükért elvette, és Babnay — igazabban íbonay Jánosnak ajándékozta (Teleky: Hunyadiak kora. X. 114.). Mikor isztult el, és mikor jött a pápóci prépostság birtokába? — nem djuk. Gönyő, legrégibb időkben Gun u, magyar falu a N.-Duna jobb partn. Első királyaink alatt Geunu erősséggel birt, s népét a nagy-győri szolga-győri várszolgák és udvarnokok tették. 1222-ben II. Endre rály, Uriás pannonhalmi apát kérelmére, a szolga-gyori várszolgákhoz gönyői udvarnokokhoz tartozó dunai halászatot, valamint a nádori rtokhoz tartozott Euren halásztanya harmadrészét a pannonhalmi ent Márton egyházának adományozta (Hazai Okmt. I. 7.). 1223, 1224 i25-ik években nyertek még itt a bencések adományt, az utóbbi évben sdig II. Endre Zochyn Jakab gönyői birtokosnak ugyan a szent-