Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Vének igen régi falu. Sz. László király korában V e i n i c k praedium volt (Fejér Gy.: C. D. 1093.1. 483.). Midőn IV. Béla a pannonhalnr apátság jószágait és jövedelmeit megerősíti, e birtokok között W e yn u c h is mint apátsági halászok által lakott praedium szerepel. E halászoknak kötelességük volt az apátot — a mikor ennek tetszett — számoí személyzetével tulajdon hajóján Zigeth-főig vinni, és ezen utazásban a hajósi szolgálatot teljesíteni, de a hajók visszavontatásához as apát úr tartozott lovakat adni. Továbbá az egyház fonalából hálókai szőni, alkalmas időben az egyház számára vizákat fogni; továbbá as apát úrnak gondját viselni, stb. A véneki majorság nagyobb része akkor a Duna bal partján terült el; határait Gunu (Gönyő), Hu cehe (Heese), G u n d, S z.-V id, V r u c a n g (Sz.-Iván) képezték (Árp. kora Uj Okmt. II. 14—15.). 1594-ben a törökök Vének fölött keltek át a Kis-Dunán a Szigetközben volt keresztény tábor megtámadására; a győri ostromok alatl Vének elpusztult, s a török uralom alatt elhagyott puszta hely volt, s a pannonhalmi levéltár szerint 1713-ban lőn újra megtelepítve. Azon földnyelv, mely itt a két Duna között alányúlik, — a XVII, században Gyönyő alá terjedt, de Vének alatt átszakadt, és az elszakasztott részből a mai T o r d a sziget képződött, a Vének felől maradi rész pedig Anglia nevet nyert ; végre a szakajtá s-nak nevezeti földrészt 1780-ban szelte le a Duna (Pannonh. házi lvt.). Zámoly, magyar falu Szigetközben. Bégi helység, mely mái V. István királynak 1271-ben kelt oklevelében előfordul (Fejér Gy.: C D. V. 1. 148.). A Hédervári nemzetség ős birtokai közé tartozott Győr ostromai alatt többször elpusztult; utóbb a Bakicsok foglalták el; a XVII. században pedig Hédervári István megyei alispán szerezte azt ismét vissza. Az 1809-ik évi francia háború alatt a vág-rámi csatahoz Zámolyon keresztül vonult francia csapatokból elmaradottakat s a nép megrohanta, s többet közölök a Dunába is vetett; ezért a franciák a falut felgyújtották, az elfogott zámolyiakat Győrben haditörvényszék elé állították és halálra ítélték, de a győri püspök könyörgésére Narbone francia tábornok jun. 30-kán az elitélteknek kegyelmet adott. Pusztai járás. Asszonyfa, magyar falu, a megye déli határán; 1848 előtt kuriális nemes falu volt. Asszonyfa régi helység, 1235-ben mint királyné birtoka Az zun név alatt fordul elő ; ez időben u. i. a győri káptalan bizonyságot tett