Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

1252-ben még a pozsonyi várhoz és ugyané megyéhez tartoz( (Fejér Gy.: C. D. VII. 5. 306. és 345.); utóbb a Hédervári nemzets birtokába került, kik szerződéses — contractualista — nemességet tel pítettek Medvére, kik magukat Viczay Héder gróftól, mint a Héde váriak jogutódjától nem rég örökösen megváltották. Az 1681 május 24-én tartott megyei közgyűlés Medvénél a Dui árkát kiásatni rendelte. Pusztult hely: A hédervári és a megyei levéltárban Nagy-Medve mellett mt Kis- vagy Kenderes-Medve is említtetik (1. Hédervár és alább Szabadi leir, sánál), mely utóbbi Szabadi falu határában állott. Nagy-Bajcs magyar falu Szigetközben Kis-Bajcs és a N.-Dui között, melyhez közel épült, s határa átterjed a N.-Duna balpartjára i Pecsétjének körirata: „S i g i 11 u m. R e g n i Nob. de Nagy Baj cs, Viszonyai Kis-Bajcséhoz hasonlók. 1607-ben Zavay Tamás —, 1624-ben nyáradi Rezy Gergely kis- < nagy-bajcsi birtokait a Féli nemzetségnek eladta. 1720-ik évi megy' gyűlésen a nagy-bajcsi nemes község számára adott kir. kiváltság-levi kihirdettetett, mely alkalommal a nagy-bajcsi község kiváltságos szaba nemesi községnek kimondatott, s a hozott határozat szerint mindenfé. tized és földbér terhétől felmentetett. Pusztult hely: Egyházas-Medve 1581-ben még állott, s a megyei jegyzőkönyv € évről zavai Bán Istvánt, mint egyházas-medvei nemes lakost emlí (megyei lvt, I. jkv.). Nyarad, magyar falu Csilizközben. Múltjáról kinyomoznunk egyt bet nem sikerült, minthogy az 1646-ki megyei közgyűlés Nyarad kÖ2 ségnek meghagyta, hogy 12 frt büntetés alatt községi bírót válaszszoi mert a beterjesztett szolgabírói jelentésből az derült ki, hogy Nyarad nak 50 évig nem volt községi birája. Ottevény, melléknevéről Oreg-Ottevény, magyar falu Tóköz ben. Nevét hihetőleg a K.-Duna és Rábca folyók kiöntései által id hordott iszap Öntevénytől nyerte. 1379-ben olvasunk róla először, a midőn Hédervári-féle birtol volt (Héderv. lvt. I. csom. 11/1379.). 1421-ben Zsigmond király level Eytevent szintén mint Hédervári birtokot említi (Fejér Gy. : C. D X. 6. 377.). 1619-ben Zavay Tamás járási szolgabíró jelenti, hogy :