Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

A győrmegyei kapuknak 1531-ben történt lerégibb összeírásába Kóny földesurai gyanánt a rhodusi keresztes barátokat találjuk, de XVI. század végéig úgy látszik a királyi kamara birta, s gyakran vál toznak haszonélvezői; így az 1544-ki összeírás szerint a győri káptalani 1555-ben pedig Nádasdy Kristófot találjuk mint Kóny birtokosai A szomszéd (sopronymegyei) Szovát helység jegyzőkönyvében pedb 1553-ik évről következő szomorú feljegyzés olvasható: „Naponkint lát juk a kónyi szomszédoknak elpusztult házait, kiket a török pusztítót el" (Magy. tört. tár. VII. 5.). Gregoriancz Pál győri püspök 1559-bei Kónyt iskola-akvpul kérte, s így történhetett, hogy 1569/70-ben Kóny agyőri káptalan birtokában látjuk. 1593-ban Armpruszter Pálamagya királyi kamara számvevője — Kóny helység jövedelmének állapotáró a kamarának jelentést tesz, minek következtében az udvari kamara Í pozsonyi kamarának meghagyta, hogy Kónyt a káptalantól elvegye; i mi meg is történt, de mivel az átvétel alkalmával a kamara a káptalai gabona-asztagait is elfoglalta, a győri káptalan ezen sérelemért Mátyás főherceghez folyamodott, ki is az ügy állásáról felvilágosítást kért. Utóbt (1598-ban) Kutassy János győri püspök s királyi helytartó Budoli királyhoz folyamodott, és Kónyt iskolai célokra kérte. A király erre új adomány-levelet adott, melyben Kónyt a győri káptalannak adja azon kötelezettséggel, hogy Kóny jövedelmét lelkiismeretesen a tanulókra fordítsa. 1641-ben Nádasdy Ferenc katonái a helységet kifosztották (megy. lvt.). 1681-ben Széchenyi György kalocsai érsek és győri püspök a káptalan tulajdonához tartozott Kónyt elfoglalta, a miért Orbán István királyi személynök a püspököt megintette, és Kónyt a káptalan részére visszakövetelte. E megintésre adott válaszában a püspök tagadja hogy Kóny a káptalané lett volna, hanem igen is a püspöké, ki annak jövedelmét a győri kántorokra és iskolákra tartozik fordítani ; miként ő (t. i. a püspök) híven teljesítette is (mindkét levél eredetije a kápt, lvtárban.). 1685-ben Széchenyi György az esztergomi érseki székre kineveztetvén, Kónyt a káptalannak visszaadja, s e helységhez intézett levelében kifejezi, miszerint Kónyt eddig is csak a győri káptalan jóakaratából és engedelméből birta (Győri tört. és rég. füz. I.). Kulcsod, régi magyar falu Csilizközben, a N.-Duna bal partján, ezen folyam és a Csiliz-vize közé ékelve. 1252-ben IV. Béla király kulcsodi udvarnokait a premontrei rend thuróci prépostságának ajándékozta (Fejér Gy.: C. D. VII. 5. 306. és 345.). 1268-ban Komáromvármegyéhez tartozott majorság (villa) volt (u. o.