Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

GyŐr ostromai alatt elpusztult, de már a mult században a győri yonosabb osztály itt mulató kerteket tartott. Ma győri földbirtokoés mezei gazdák lakják, mult századi virágzásának s ólónksógének ékét pedig néhány szilárdabb épület mutatja. Van plébániája, kath. temploma, kath. és prot. iskolája. Lakói ryarok *). To-, sziget- és csilizközi járás. Abda magyar falu Tóközben, régi okiratainkban Obde, Abada, a d a néven olvassuk. Igen régi falu, de mostani helyére az árvizek tt csak 1831—2-ben költözött. A helységnek régi pecsétje 8 szögÍS volt, melyben „Abda" felirat és ekevas volt látható. 1208-ban II. Endre király Abdán a pannonhalmi monostor részére mányozást tett. (Fejér Gy. : C. D. III. 1. 66. és 325. 1.) 1225-ben IV. ci £IZ abdai vámdíjt szabályozta. (U. o. IV. 2. 223.) 1566-ban szomorú ünnepélynek volt tanuja, mert Tahy Ferenc ayi Miklós sógora és Bottyányi Boldizsár vője Salm gróftól a szigeti hős fejét itt vették át (1. 500. lapon). 1588-ban megyei határozat rtán a török portyázások gátlására Győrvármegye itt őr-várdát ttetett, (Megyei lvt. ez évi jkv.) 1608-dik évi közgyűlés Mecsér, Börcs és Sziget faluk lakóit az Lai őrség erősítéséhez rendelte (azon jkv.). 1609-ben az abdaiak minL köz-adó alól felmentettek (u. o.). 1613-ban kelt királyi kiváltság-levél rint az abdaiak mindenféle taxák és adók fizetése alól felmentettek o.). 1616-ban Abda körül tábor húzatott össze. 1627-ben a német ég folytonos rablásai- és kegyetlen erőszakainak meggátlása végett a ység ismét a megyei közgyűléshez folyamodott (u. o.). 1650-ben lífy Pál nádor az óvári és mosonyi polgárokon elkövetett vám-zsarook miatt tartott vizsgálatot. 1659-ik évi 23-ik t. cikk az abdai német ég vám-zsarolásait kívánta korlátozni. 1688-ban a német őrség Abdán )0 frtig zsarolt (megyei jkv.). 1700-ban az abdaiak Eszterházy nádorhoz folyamodtak, hogy Ferdinánd és I. Lipót királyoktól nyert szabadalmaikban és kiváltaikban védné meg őket, s Eszterházy nádor ez évi dec. 1-én Győr•megyéhez leküldött nádori parancsban meghagyta, hogy az abdaiak at szabad emberek tekintessenek, és semmiféle adóval, fuvarozással, *) Győrváros jelen külrajzát, valamint egyházi, közigazgatási, katonai, törykezcsi és egyéb társadalmi intézményeit illetőleg utalunk jelen műnek azon izeteire, melyekben az említett szempontok külön méltatást nyertek. — Szerk.