Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

1750. A Zichy Péter-féle ház helyén a vármegyeház alapját Szely István jezsuita igazgató nagy számú közönség előtt letette. 1751. Győr a sz. k. városok sorába törvényesen becikkelyeztetett. 1763. Nagy földrengés; ennek emlékéül sz. László napján e szent ály koponyáját ünnepélyes körmenetben hordozzák körül a városban. 1764- és 1772-ben nagy árvíz sújtotta a várost. 1776-ban a belváros leégett. 1778 szept. 30-án ismét 205 ház hamvadt el. 1809 június 13-án történt a győri nevezetes ütközet a János Strák főherceg olaszországi hadtestéhez csatlakozott fölkelő (insurns) magyar nemesség, és a Jenő olaszországi alkirály által vezérlett jicia seregek között, A mieink megveretése után Győr ostrom alá tetett, s június 24-én meg is adta magát. Az ágyúzás és bombák al okozott kár közel 3 millió forintra rúgott, nem számítva a majdm 3 százezer frt hadi sarcot. Ez év aug. 31-én I. Napoleon városunkn töltött egy éjt. *) 1820-ban kezdődött a bástyák lebontása. 1826. Nagy jeges árvíz, mely a Dunán 200 hajót és malmot öszezúzott. 1830. Nagy árvíz, mely február 27-től május 20-ig tartott, Uj- és ádor-város részekben 160 ház leégett. 1831. Kolera pusztított. 1835. A nádorvárosi templom tornya villámütés következtében égett. 1843. A városi hivatalok minden ágába a magyar nyelv lőn ihozva. Az 1848-ki korszak Győrvárosára nézve maga egy történelmi mü ,rgyát képezhetné. De ezen idők még elég élénken élnek emlékünkín, hogysem szükséges lenne azoknak eseményeit e lapokra jegyezni, legszakítjuk tehát e ponton krónikánk fonalát, és áttérünk Győrváros íszeinek történelmi rövid ismertetésére. A város felosztatik 5 részre, u. m. : Bel-, Új-, Ferdinánd-, 'erenc- és Nádor-város részekre ; hozzá tartozik továbbá S zaba degy is. Az Újváros alapját a XVI-ik században török portyázok elől a uszta-sokorói járásból menekült lakosok tették le, s már 1550-ben *) Lásd 433. lapon. — Szerk.