Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Aug. 29-én a törökök Vének fölött csónakokon a senki által nei védett bal partra átmenvén, a keresztény táborra törtek, a bácsai sár cokat ismét elfoglalták; a keresztény táborban zavar és ijedtség támadt szerencsére Zrínyi György saját vitézeivel a jancsárokat, a szász é sziléziai lovasok pedig a tatárokat űzték vissza, kik közöl többet levág tak, sokat pedig az áradó Duna hullámai sodortak el. Szept. 9-én Vének fölött a törökök ismét hidat kezdtek verni, egész éjen át dolgoztak. Másnap kora hajnalban erős küzdelem fejlődőt ki a Duna-parton, a harc napnyugtáig tartott, midőn a keresztényei visszaverettek, s a hid építését holdvilágnál fejezték be a törökök Erre a keresztény táborban legnagyobb fejetlenség és zavar közepett haditanács ült össze; ennek határozata folytán Győr Hardeck Ferdinán< gróf és Perlin Miklós hűségére lőn bízva; 6000 németet és olaszt, 16( (Illésházy szerint csak 60) magyart őrségül hagyván, a sereg több része Hédervár és Óvár felé visszavonult :,:

). A törökök nem is gyanították e futást, és csak azon nagy robba násra lettek figyelmesek, midőn a tábor fÖdözetéül hagyott szász lovasol a lőporos szekereket felgyújtották; ekkor vették észre, hogy a keresz tény csapatok minden rend nélkül Abda felé tódulnak. Erre a tÖrököl vérszemet kaptak, a bácsai és pataházi sáncokba törtek, de ezeket mái üresen találták; most a menekvő tábor után rohantak, az elmaradottakai hamar felkoncolták, s az abdai hidnak tóduló sereg egy részét is Zríny mentette meg, a mennyiben lovasaival a török előhadat visszaűzte; dt a Hédervár felé menekvőket a török utóiérte, a 2000-nyi födözetel lekaszabolta, tetemes zsákmány közt 120 ágyút, 200 terhelt hajót temérdek lőszert, élelmi-cikket, a hadsereg fizetésére akkor érkezeti pénztárt és a főherceg drága asztali készletét s minden vele volt ezüstjei elfogta. (Istvánffy, Illésházy naplója. Ortelius.) Szinán a nyert előnyök után Győrt szorosabban bekerítette, ágyúival azonban csekély eredménynyel dolgozott. Szept. 13-án 1200 embert rohamra küldött, de ez — valamint az öt ízben egymásután megkisérlett ostrom — visszaveretett. A török táborban napról napra fokozódott az éhség, miután az elpusztított vidék semmi élelmet nem nyújthatott; a török vezér aggódva tekintett békétlenkedni kezdett seregére, mely az éhségtől sanyargatva, sikertelen ostromok által kifárasztva, a hűs éjszakáktól is sanyarva, gyűjtött zsákmányával hazájába vágyott.-E közben a győri parancsnokok gondatlansága miatt sikerült *) Ortelius aug. 29-re, Istvánffy és a jelenvolt Illésházy szept. 10-re teszik e visszavonulást.