Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

bonától) a Bakony-folyás torkolatánál (Gönyő táján) feküdt ad Statuas x

). A Ravazdon, Asszonyfán, Taápon talált római tégdák, épületromok szintén egykori római, — tán veterán telepek létezéséről tanúskodnak. A megyénk területén lakott araviskek és eshetőleg kytnek — ha tán nem vesztették is el teljesen nemzeti egyéniségöket, de a polgárjoggal jutalmazott katonai szolgálatok 2

), — a szétszórt veterán telelepekkel 3

) és gyarmatokkal való sűrű érintkezés, — továbbá a római törvénykezés és ezzel a római nyelv és civilisatio folytonos behatása alatt teljesen beolvadtak a római világba. A negyedik századdal kezdődik a római uralom s vele Arrabona hanyatlása; története összefoly a hanyatló birodalom történetével. Népvándorlások kora. Az Európa éjszaki síkjain századok óta föl-alá költöző néprajok vándorlásait végre a hunok részéről adott lökés tette egyetemessé. Valens és Gratián császárok idejében (377) jelennek meg a hunok az Al-Dunánál 4

); ugyanezen évben már Pannoniában is találunk hunokat, kik mint római szövetségesek és zsoldos csapatok telepedtek meg Pannónia nyilt helyein, mert az erődök az ötödik század elején még római őrséggel bírtak 5

). A Notitia Imperii szerint a 4-ik századbari a liburnokból gyűjtött X. és XIV. légió osztályain kivül két lovas csapatból (Equités Stablesiani és Promoti) állott Arrabona őrsége 6

). A birodalom végleges felosztása alkalmával (395) egész Pannónia a nyugot-római birodalom területéhez kapcsoltatott 7

). Az ötödik századdal a barbár-uralom korszaka veszi kezdetét Pannoniában. A gyenge császárok nem hogy Pannoniát, de még Itáliát sem voltak képesek többé megvédeni a barbárok rohama ellen. Miként a haldoklónál először a végtag-okból költözik ki az élet, s a vér a szívhez vonul, úgy vonja vissza az elaggott Róma is elődeinek harcias szelleméből kivetkőzött légióit a birodalom szívének — Rómának megvédé1

) Lásd: Római utak 384-ik lapon. — Szerk. 2

) Becker-Marquardt : Handbuch der römischen Alterthümer 369. 1. 3

) A kiszolgált legionáriusok részint pénzzel, részint földbirtokkal lettek megjutalmazva. é

) Ammianus Marcellinus LXXXI. CX. Sidonius Apollinaris in Panegyrico ad Maiorianum Augustum, Zozymus Lib. V. Pray diss, in Annal. Vet. Hun. p. 228. Wietersheim id. m. 4. k. 319. 1. 5

) Wietersheim u. o. 318. 1. Zozymus V. 37. Prisais Rhetor, bonni kiad. 137.16

) Czech id. értek. 342. 1. 7

) Priscus Rhetor id. kiad. 147, 148. p.