Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

helyett, — kik katonai és polgári főnökei valának a reájok bízott ta tományoknak, — veszély idején consularis (proconsul) hatalommal bi: legátusok kezébe egyesíttetett a két provincia hadi ereje, mint ez fennmaradt „ara votiva"-kból kitűnik. A legátus consularis méltóss azonban állandóvá csak a harmadik század második felében lőn; e na£ hatalom tette döntő befolyásúvá a pannóniai helytartót a trónkérdése alkalmával x

). Az említett intézkedéssel karöltve járt a polgári kö: igazgatás új szervezése is; Pannónia — mint Nyugot-Illyria kiegészíi része — Nagy-Constantin óta az itáliai praefectus-praetorionak < alattas közegeinek (vicarius, consularis, praeses, corrector) hatóság alá tartozott 2

). A negyedik században Valentinián (364—375) alatt ismét sokí szenved megyénk a quadok pusztító fegyverétől; a betörés hírére Pai noniába siető császár boszuló hadjárata után nyugalom áll ugyan l rövid időre ; de Valentiniánnak Bregaetiumban történt halála után barbárok föltartóztathatlanul nyomulnak elő a római határ-tartoim nyokban. Arrabona s vele megyénk a harmadik század elején érte el fén} korát, midőn t. i. a tartomány romanizálása már befejezett ténynyé loi Vindobona- és Bregaetiumnak 3

) a második század vége felé nyei municipium-rangja a római telepek virágzó állapotáról s a községi élt fejlettségéről tanúskodnak. Arrabona ugyan sem colonia, sem munici pium rangjára nem emelkedett, de a területén szétszórt romokbc következtetve, elég terjedelmes, népes és erőddel (praesidium) ellátót város volt 4

). Megyénk nyugoti része — a Hanság — akkoron mé nagyobb terjedelmű mocsarai miatt gyér népességű lehetett; legaláb az Arrabonából (Mursellán = Gyarmathon át) Sabariába vezető ú nagy kanyarodása arra mutat

5

) ; mindazáltal Arrabonán kivül — a har madik században készült Tabula Itinerarii szerint — megyénk területé egyéb római szállásokra (mansio) is akadunk. Ilyen egyebek köz Quadrata, mely in medio Flexo, vagyis az Ovárra vezető út közepén ; mai Ottevénynél feküdt ; a Bregaetiumhoz vezető úton (10 mp. Arra 1

) Notitia dignitatum imp. occid. (Booking) c. 31, 32. Kenner ; id. m. 62, 64 Szalágyi u. ott 22. p. 2

) Wietersheim id. m. 3. k. 88 — 108. 1. Schönvizner id. m. 134. 1. Engel Ungarische Geschichte I. 238.1. 3

) Katanchich: Istri adcolae I. k. 215, 216. 1. 0 Czech id. értek. 338. 1. ') Kenner id. m. 29, 104. 1.