Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

3n Nádasdy Ferencné született Báthory Erzsébet grófnő ellen kiadott irancsot, mely a győri polgároktól szedett erőszakos vámöT betiltja. d) Polgári perek sorozatja 1603-tól. e) Törvénykezési ügyekben érkezett parancsok 603-tól. Néhány német példány kivételével a többinek nyelve 1843-ig itin, ez időtől magyar. Megyei levéltár. Matusek Antaltól. Kevés megye van, mely ősi szokásainkról, a török uralomról, legyei életünkről, önfenntartási küzdelmeinkről, a nemzet és kormány özt létezett viszonyokról oly gazdag adatokat tartalmazna, mint épen aegyénk levéltára, jóllehet legérdekesebb okleveleit elvesztetté. Csak ajnálattal jelezhetjük, hogy mindekkoráig teljes és hibátlan leltár lines, habár ujabb időben a megyei bizottmány ennek elkészítését elhaározta. A levéltár tűzmentes három teremből áll. Külső berendezése, a egyzőkönyvek s iratcsomók elhelyezése, csin, és beltisztaság együtt réve jó benyomást gyakorolnak a belépőre. Az első terem — a levéltárnok hivatalos helyisége — több értétest foglal falai között; 2 öl magas faállványon vannak elhelyezve az )rszággyülési jegyzőkönyvek 1728-tól 1844-ig; fölebb papircsomajokban nagybecsű követi utasítások s egyéb országgyűlési irományok L649-től. Második oldalon falszekrényben régi kapuk összeírása, s ezzel i'okon adó-rovatok, s e szakbeli számadások, köztök néhány a törökliódoltsági korból is. Ugyané teremben van néhány szekrényben peres csomag az ujabb időből. A balfelé nyíló 2-ik teremben 1480-tól 1790-ig terjedő csomagok vannak, melyekből az eredetiek ugyan nagy részben eltűntek, de ennek dacára történelmi értékök jelentékeny. E terem valóságos kincstár a történetbuvárnak, ki itt királyi, nádori, országkapitányi, tábornoki s több hason tárgyú levelet — ezek közt számtalan eredetit talál. Az átellenes nagy teremben 1580-tól 1850-ig a megyei közigazgatásjegyzőkönyvei mind megvannak ; ezek Győrmegye hajdani életének teljes krónikáját képezik. A z 1609. aug. 28-kán tartott megyei közgyűlés jegyzőkönyve magyar nyelven az utolsó, és pedig irálya tiszta magyar, ment a későbbi évek deák keverékétől. Minden jegyzőkönyv