Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. — Dr. Hollósy Jusztiniántól

víztömeg eleve több sót tartalmazhatott, de lassankint a szárazföld magaslatairól folytonosan beléje özönlő édes viz azt félig sóssá változtatta ; erről kezeskedik az akkori állatvilág, melynek ásatag maradványai inkább féligsósvizi, mint tiszta édesvizi tavakra emlékeztetnek. Az ezen korszakból eredő üledék-kőzet a Neogen képlet harmadik vagy legfiatalabb tagosulatát képezi, mely Congéria képletnek neveztetik. E nevét a héjas puhányok azon sajátszerű fajaitól nyerte, melyeket Partsch Cong er iáknak nevezett el, s melyeknek ásatag kagyló maradványaival a Congeria képlet helyenkint nagy mérvben bővelkedik ; ezek sorába tartoznak a Balaton partjain föllelhető, kecskekörömszerü kövületek is, melyek nem egyebek, mint a Partsch-féle Congeria subglobosa ásatag maradványai ; e kagylók törékeny részei a vizben elmorzsolódván, csak azon tömörebb csúcsaik maradtak fenn, melyek a kagylóisme műnyelvén köldököknek (umbo, Wirbel) neveztetnek, s jelenlegi alakjukban többé-kevésbbé a kecske körmökhöz hasonlítanak. A Congeria képlet korszakában keletkezett a győrmegyei hegylánc is ; ezt sejteti velünk már azon átalános tapasztalat is, mely szerint a teljesen kifejlődött Congeria-képletben a tetemes vastagságú tályagréteg fölött homok- vagy kavicsrétegek fordulnak elő ; ugyanazt azonban más körülmények még inkább igazolják. A győrmegyei hegylánc felső és alsó homokrétegciben fehéres szinü homokkő-táblák szórványosan ugyan, de nem csekély számmal vannak lerakva. Előfordulnak ezek a hegyek legtetején, ki-kimeredeznek a mélyebb horgok és homokgödrök part-oldalaiból ; — szóval a felső homok minden rétegében fellelhetők. S az alsó homokrétegben, a pannonhalmi kút ásásakor, ily kőtáblákra 50, 56, 62, 75, 83 és 89 lábnyi mélységekben akadtak. E kőtáblák szinökre és alkatrészeikre nézve nem ütnek el a rakodvány azon fehéres homokjától, melyben a sárga agyag csak gyéren fordul elő ; de szemecseik egymással oly erősen függnek össze, hogy a szótdarabolás csak hatalmas pőrölyütések által eszközölhető ; s a kevésbé szakavatott gyakran hajlandó e homokkőtáblákat magiának (Granit) tekinteni. Térfogatukra nézve 10, 20, 30, 100 köblábnyiak, sőt némelykor még nagyobbak is. Ily homokkőtáblákat Suess Ede a Congeria-képlet homokrétegeiben Bécs környékén is észlelt ; és szerinte ezek akképen keletkeztek, hogy a homokszemecsekből eleve csak apróbb gömbölyök alakultak, melyek kölcsönös érintkezésbe jővén egymással, összetapadtak. E homokkőtáblák — mint a Congeria képlet homokrétegeinek rendes melléktömegei — világos tanujelül szolgálnak arra, hogy a győrmegyei hegylánc rétegei Congeria-képletnek tekintendők.