Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

ía Rozália oltára Matusek Antal és Telekesy István kanonokok adomá­nyából épült, 10. a fájdalmas Szűz oltára Hochburg János győri had­álelmezési biztos áhitatos kegyeletének köszöni létét, 11. sz. Katalin Dltárát Matkovich Mihály kanonok, és végül 12. a sz. kereszt oltárát Lacza János őrkanonok alapították. Ezek közöl három mellékoltár időfolytán átalakíttatott, u. m. a Jézus ostoroztatásának képe helyén jelenleg Jézust az olajfák hegyén ábrázoló, ritka műbecscsel biró fresco látható ; Sz Katalin és sz. Borbála képeik helyett pedig a megfelelő oltárokon jelenleg sz. István és sz. László királyaink életéből vett jeleneteket ábrázoló két gyönyörű domboröntvényű kép áll, melyek első tekintetre megragadják a templomba lépőnek figyelmét. A templom legújabb restauratiója alkalmával két oldaloltár mellőztetett. A székes-egyház déli oldalán van a hazai műépitészetnek egyik, a maga nemében páratlan és példányszerűen tiszta stylban kivitt becses gyöngye: azu. n. sz. Háromság-vagy Héderváry-kápolna, melyet Ujlaky Ferenc püspöknek 1538-ban kelt levele, s a szentély zárkövén látható Héderváry-címer együttes tanúsága szerint Héderváry János győri püspök építtetett. Ezen kápolnát ugyancsak az egyházi műépítészet nagylelkű pártolója és ébresztője Simor János volt győri püspök 1861-ben tetemes költséggel ős eredeti góth-izlésben helyreállíttatá, s azt a magyar kath. egyház virágainak : sz. István és László királyoknak, árpádházi sz. Erzsébet- és sz. Imre hercegnek képeit ábrázoló ablak­üveg festményekkel x ) diszítteté; a sz. dénis-i templom egyik oltára után mintázott, mennyezetes márvány oltáron hazánk egyik vallási és egyházművészeti legnagyobb kincsét, sz. László craniuma ereklyéjének nagybecsű mellkép-foglalványát 1862-ben a szentnek ünnepén nagy díszszel és pompával elhelyezé. Rómer Flóris szakavatott tolla az oltárt ekként rajzolja 2 ) : Az ereklye-oltár asztaltáblája oszlopokon nyugszik, hátfala egyszerűen tagozott; az e fölött emelkedő polc (predella) öt mezején az Üdvözítő és a négy evangélista zománc képe van — Chadt Jánostól. Az oltár­talapzat márvány, magának az oltárnak közepénél lombdíszítményü mennyezet, alatta az ezüst ereklyetartó : sz. László mellszobra, mely a 15-ik — a koponya kerete pedig a 13-ik századból való. A székes-egyház keleti oldalának apsis záradékához építve létezik *) Festette Dobiaschofszky hírneves bécsi művész, kiégette Wilfing sopronyi festő. 3 ) Győri Közlöny 1861. 81. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom