Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

felelőleg — elől, a szentély és főoltár közel szomszédságában létezett annak átellenében pedig volt egy márvány-ajtó, az u. n. „díszbejárat' (porta speciosa), mint azt a pannonhalmi székes-egyházon jelenleg h láthatni. Hátul a templom bejáratánál a három hajónak megfelelőleg hármas előcsarnok díszelgett ; melyek kÖzol azonban Rana idejében csupár a fő-hajónak előcsarnoka volt még ép ; az oldal-hajóké pedig teljeser lerombolva, melyeket aztán a restauratiót vezető építésznek kelle kijavítani, illetőleg újból kiépíteni a meglevő középső mintájára. A főbejárattól kétfelől — a jelenleg ruhatárul szolgáló két terén helyén — két kápolna: a sz. Ferenc- és a Prajner-féle létezett; s ezel mellett kétoldalt a templom roppant vastagságú oldalfalába illeszteti csiga-lépcsők vezettek a — hihetőleg balcon-szerü — előcsarnokba, f onnan a tetőzet alá ; mely lépcsők egyike épen hagyatván, máig megvan ; a másik azonban leromboltatott. A boltozat átalán mind a fő-, mind a mellék-hajókban, mind pedis a szentélyben s a most említett kápolnában részint egészen újra építtetett, részint kijavíttatott. Ügy látszik, a régi román-góth ívezet ekkoi Ion eltávolítva, melynek végmaradványai gyanánt szemlólhetők mé<; manap is a födélzet alatt ama körülbelől másfél ölnyi csonka gerinceze maradványok, melyekről kezdetben emlékeztünk. Ekkor nyerték a: addiglan csúcsíves ablakok is mostani félkörű alakjokat; csupán t Héderváry-kápolna fedélzete alatt maradt meg egy 3' széles csúcsíves ablak, „melynek tagozata — úgy mond Rómer (az idézett helyen) — a kissé ferdén álló támmal, vagy a Héderváry-kápolna régi nyugot: falával tökéletesen össze volt kötve ; és így ezen — a torony és kápolm között állott, most beépített ablak, valaha az oldal-hajónak adot világot." Látjuk mindezekből, hogy Rana mesternek nem csekély munkí és fáradság jutott feladatul; s ő volt az, ki a minden régit kiméletlenü romboló renaissance-iránynak hódolva, székes-egyházunkat ősrégi classicus alakjából teljesen kivetkőzteté. Rana a felvállalt munkát hetedfé év alatt 1639 febr. 11-től 1645 december 10-ig hajtotta végre. Draskovits György püspök 1650-ben meghalálozván, utóda Püskj János győri püspök s kalocsai érsek alatt (1650—1657) a még mindic tetemes javításokat igénylő székes-egyház további restauratiója, úg) látszik, végkép megakadt. S ezen okból, hihetőleg bizonyos Farkai András — ha nem csalódom, győri kanonok — Ösztönzéseire Győrvármegye rendéi folyamodtak az országgyűléshez, sürgetőleg kérel mezvén, hogy azon 25,000 magyar forintra menő birságból, mely a;