Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

e 1 m a n n, Rómer, Lippe r t és mások ez érdekes műemléket jb ízben vizsgálódásuk tüzetes tárgyává tették : mindazáltal a fennzett gyér nyomokon biztos irányban tovább nem haladhattak, s puszta tijecturáknál egyéb megállapodásra nem juthattak. Székes-egyházunk múltjának felderítésére szerencsés körülménynt jelezhető az, hogy Győr jelenlegi főpásztora Zalka János ő mlga, maga is egyháztörténelmünk egyik szakavatott ismerője s művelője, — időszerint a székes-egyház és káptalan canonica visitatióját ratalból elrendelvén s tettleg meg is kezdvén, a jelzett hivatalos árás tárgyát képező összes központi egyházi intézetek keletkeztének történeti múltjának földerítése céljából a káptalani levéltárnak gons, — és valóban nem remélt eredménynyel jutalmazó átkutatása vált ükségessé; ezen kedvező körülmény juttatá jelen sorok íróját is azon erencsés helyzetbe, hogy némely eddig egészen ismeretlen s a győri ékes-egyház történeti múltjára tetemes világot derítő adatoknak tott birtokába, melyeket jelen dolgozat összeállításánál lelkiismeresen felhasznált ugyan ; azonban eleve is kénytelen kijelenteni, hogy indennek dacára, a fennlevő vagy támadható vitás kérdéseknek végvényes megoldását és eldöntését távolról sem Ígérheti ; egyházrégéeti műtörténelmünk avatott mestereire bizván, hogy az alább idézendő :mányok adataiból székes-egyházunk ős-épitészeti idomait — a menyiben a tudomány céljaira szükségesnek látnák, — lehetőleg reconL-uálják. A győri székes-egyház mikor s ki által történt alapíttatásáról (îlékeinkben biztos adatot hiába keresünk. A közönségesen elfogadott demény, mely annak építtetését első sz. királyunknak tulajdonítja : a már puszta hagyományon alapszik, melyet föltétlenül elfogadni ép »y óvakodik a helyes itészet, mint azt határozottan elvetni. Akadnak galább némi homályos emlékek, melyekre ezen hagyományos véleény támaszkodhatik, melyeknek fennléte s összhangzatosan találkozó núsáo-a tán méeds több véletlen esetlegesséo-nél. E fennlevő homályos vonatkozások a következőkbe vonhatók isze : 1. Károlyi Lőrinc győri nagyprépost „Speculum Jaurinensis Eccleae" J

) cimü munkájában a székes-egyház alapíttatásának évét 1033-ra szí, s ezen állításának bebizonyítására ama fém-öntvényü domborűre utal, mely a templom éjszaki oldalának egyik támfalán máig is tható, s mely egy vánkoson térdelő királyi alakot, fején koronával, !) Jaurini 1747. pag 1.