Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. — Dr. Hollósy Jusztiniántól

2(5 3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. *) Dr. Hollôsy Jusztiniántól. Három párhuzamos hegylánc hasítja át Győrmegye déli részét melyek közül a középső leghosszabb egész a megye középpontjáig hatol, míg a másik kettő jóval rövidebb. A hegyláncok tüzetes ismertetését, hely rajzát e helyütt mellőzhetjük, s utalunk e tekintetben a közvetlen megelőző fejezetre, a domborzati viszonyok ismertetésére. A hármas hegylánc keleti vonala : a sz.-mártoni dombcsoport névszerint ennek legkiválóbb pontja : Pannonhalma szolgált kiindulási pontul azon kutatásaimnál, melyek habár közvetlenül a hegyláncolat vidékére, a megyének Dunán alul eső részére vonatkoznak, a lehozott következtetések mindazonáltal jogosan alkalmazhatók a szomszédos nagyobb területekre is, a mennyiben az alább érintendő átalános földtani szempontok megengedik, hogy azoknak szélesebb keretet adjunk. Kutatásaim folytán a győrmegyei hegylánc földtani viszonyaival némileg megismerkedvén, annak rétegeit a Congeria-képlet korszakában keletkezett üledék-kőzeteknek tartom. A pannonhalmi főmonostor magát a szükséges ivó-vízzel ellátandó, 1840-ben az éjszakra 400° távolságra eső völgyben kutat ásatott, melynek vizét gépezet segélyével emelte fel a monostorba 62° magasságra. E kútnak mélysége a földszintől kezdve a fenékig 44 lábnyi volt ; vize azonban az idő folytával olyannyira megfogyatkozott, hogy 1867-ben már mélyebbre kellett ásatni a kutat és pedig 58 lábbal, s igy összes mélysége 120 lábnyi lett. Ezenkívül fúrás által még 114 lábnyira hatoltak le a föld mélyébe ; s igy összesen 216 láb vastag földréteg tárult föl szemeim előtt. E réteg ötféle tagosulatot tüntetett elő. Az első legfelsőbb, — a földszintől lefelé számítva, — 44 lábnyi vastagsággal birt, s egyedül csak homokot tartalmazott. E homok szemecsei leginkább csak kovaés mészko-morzsalékok ; közéjek azonban nem csekély mennyiségben csillámpala-szemecsek iskevervék; de sőt vastartalmú, sárga agyag is előfordul mindenütt, és pedig helyenkint oly nagy mennyiségben, hogy *) A megye földtani visznyainak átkutatására a m. földtani intézet részéről 1872-ben Dr. Pávay E. lön kiküldve, ki azonban adatait részint az idő rövidsége részint közbejött egyéb akadályok miatt jelen müvünk számára nem állíthatta össze; érdekes munkálata tehát külön kiadásra vár. Kimerítő kép hiányában legalább néhány érdekes adatot nyújtunk. S z e r k.