Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

Közép- és újkor. Györ-vár. Méry Eteltol. Midőn Pálffy és Schwarzenberg 1598, marc. 29-én Győr vái diadalmasan bevette, és Schwarzenberg ennek parancsnoka lőn : el teendője volt az elrombolt kapuk- s bástyáknak kijavítása. A Vobe court és Cuvias petárdájával bevetett kapu helyett ujat készíttete ugyanazon fehérvári-kapunál uj és erősebb falakat vonatott. E mua közben a munkások kerek kőre akadtak, melybe török felirat volt vési ily érteményü: Győr-vár a török kulcsa, melylyel az a kereszténys' összes erődéit fölnyitni képes x

). Es csakugyan a Miksa által 1568-b valódi erősséggé emelt Győr-vár Montecuccoli parancsnok javítás folytán oly nevezetes lett, hogy Szobieszki János lengyel királyt bámulatra ragadta, midőn ez 1683-ban Bécsből Lengyelország fe útját erre vette 2

). Győr-vár három részből állott: u. m. a fellegvárból, várból, városból. 1. Fellegvár, belső vagy püspökvár. Püspöki hatosa Hajdan római erőd (praesidium), kizárólag a római katonaság lakhely a középkorban veszély idején királyi őrséget is fogadott be a vára gyok- és tisztartókon kivül 3

), A régi vár romjait még 1572-ben lehetett látni 4

)^ Állhatott teljes erőd gyanánt már a vezérek idejébe mert ennek kapujára parancsolá felfüggesztetni Szent-István a láza< Kupa négy részre vágott testének egy darabját 5

). Rómer Flóris e régi vár egyik bástyafalát, a várőrizet gyül- vaj nyughelyét sőt kirohanási ajtócskáját véli azon föld alatti épitmóny< egyikében, melyet a nép a török idők óta török pincének, törő 1

) Chronologia Oder Historische Beschreibung aller Kriegscmpörungen . . so in Ober vnd Vnder Vngern auch Sibenbürgen mit dem Turcken von Ao. 13Í biss auff gegen wertige Zeit. Zusamen verfast vnd beschrieben Durch Hieronymi O r teli um Augustnum. f MDCXX. Nürnberg. 2

) Rath Károly »Györ básytatégláinak jegyeiről^. Győri Közlöny 1858. 8. ; 3

) Rath » Győrvárosa története. IV. szakasz. Az újjáalakítás kora. « Győri 1864. 80. sz. 4

) Ráth » Győrváros története. Első közlemény.« Idézve: győri káptalan beví lási jegyzőkönyve 2. 1. 1534. és Czeh János. »A győri vidék legrégibb időben s rómaiak alatt.« (Magyar tudós társaság évkönyve 1. k. 339 1.) a

) Ráth ugyanott.