Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 2. A megye domborzati vfszonyai. (Hegyrajz.) — Fehér Ipolytól.

Kisebb emelkedésekkel szintén több helyütt találkozunk, névszerint megyénk alsó felében; ilyen az Örkényi domb; Bőny falu felső végén homokdomb emelkedik, melynek felső vége Sinai-, alsó vége pedig Or dog h egynek neveztetik; e domb a komárommegyei Ördögásta dombbal forr Össze; végre a sokorói hegyekhez csatlakoznak: Paradicsom, Szent-Pál, Pagony erdő, Fövenyes domb stb. földhátak. Az elősorolt domborulások közé zárt kisebb völgyeken kivül kiváló említést érdemel azon két hosszúkás völgyelés, melyet a középső (ravazd-csanaki) hegylánc a szt.-mártoni láncolattal képez, s melyen a Pánzsa-ér kígyózik végig; nemkülönben a sokorói vagy tónyői völgy, melyet ugyancsak a középláncolat és a sokorói hegyek alkotnak. Az említett emelkedések összesen alig borítják megyénk 1

/

3 részét, míg a többi terület termékeny síkot képez; igy a pusztai járásnak Komárommegyére hajló része, az egész Tó-, Sziget- és Csiliz-köz, valamint Győrváros területe szakadatlan rónaság, melyet a tekervényesen átkigyózó folyók hullámai öntöznek. Mint hegyes vidéken átalában, ugy nálunk sem hiányzanak azon mély hegyszakadások, úgynevezett horgok, melyek nagyrészben a magaslatokról alárohanó esőviznek köszönik olykor szédítő mélysógöket; kiváló példányokat látunk Ravazdon, Ecsen, Nyúlon és N.-Baráthon. Szigetközben a K.-Duna partján számos domborulat és ezzel kapcsolatban mélyedés is látható; mindezek alig tekinthetők természetes képződményeknek, hanem nagyobb valószínűséggel hozhatók kapcsolatba a Győrt hajdan körítő sáncokkal. Igy többi között a szóhagyomány avar maradványnak tartja azon árkot is, mely a két Duna között már-már alig kivehető, s felső vége a rárói határban a N.-Duna árjai ellen emelt töltés tövében az úgynevezett Szárcsa-tó és Bagomér-erdő közé esik, mígal só vége a K.-Duna partján ma is látható. Ugy látszik ezen úgynevezett ördögárok hivatva volt Szigetközt, illetőleg az avargyürüt a felülről jövő megtámadás ellen védeni. *) Magasságmérések. Megyénk területén részint országos intézetek, részint egyesek végeztek magasságméréseket; az előbbiek közül legtöbb meghatározást köszönünk a táborkarnak és az orsz. háromszögméreti hivatalnak; adataik egyrészről a kat. földrajzi intézet, másrészt a m. kir. kataster térképén vannak feldolgozva, mint ez utóbbi az ide csatolt térképen is *) Matusek kézirata.