Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet
24. ábra. 25. ábra. 26. ábra. én, Csécsényben, Bácsán és Téthen is több példányban fordult ;t-ott Öntés-varránynyal is; egy harmadik yilfaj Koroncón az iskolaház udvarán találatott, a 25-ik ábrához hasonló, de karcsúbb, :ét oly hosszú, és csak két éle van. Egy zépen karcolt (ciselirt) tőr vagy gyilok 26-ik ábra) vörösrézből, markolat nélkül, öglaló-szegekkel a téthi határban Szarkar árott 1868-ban találtatott. Ide sorolom még a metsző vagy vágó zer számok at is, valamint azon b áíyász-csákányt vörösrézből, (27-dik ibra), melynek hossza 35 cent., vastagsága i.5 cent., köpünyilása 3.5 cent., vizszintes íle 6.6 cent., függélyes éle pedig 5.5 cent., > mely a kónyi turfarétegben talátatott. Kár, íogy szironyborítékától megfoszták. A sarlók másutt, főleg hegyes, erdős vidéken gyakran előfordulnak; Kőszeg táján pl. az 50-es években 40 találtatott egyszerre, nálunk azonban ritkák; közönségesebb alakját a 28-ik ábra mutatja; a ravazdi határban két ilyen találtatott rézből és Prágába került; Koroncón és Téthen pedig csak kisebb-nagyobb töredékek. A 29-ik ábrán e sarlók ős-eredeti alakja látható, vörösrézből való, éle nem holdalakú, hanem szokatlan módon hátrafelé van hajtva, és Koroncón árkolás alkalmával találtatott. Ezen sarlók hosszú botnak meghasított végébe csíptetve s megerősítve, sűrű erdőben kúszó növények eltávolítására, illetőleg út- vagy csapás-készítésre szolgáltak az Ős-embernek. Késekből csak két 29-ik ábra. elő, 27-ik ábra.