Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 2. A megye domborzati vfszonyai. (Hegyrajz.) — Fehér Ipolytól.

sága ismét apad, mig végre Ménfő és Csanak szőlőhegyeiben csaknem meredek lejtéssel egyszerre megszakad. A hegylánc gerincét nagyrészt erdők koszorúzzák, míg lejtőit — névszerint a keletit Ecstől kezdve egész Csanakig, a nyugati oldalon pedig Ménfő és Tényő felé eső hajlásait szőlőtelepek borítják. A Ravazd és Écs közt fekvő keleti lej tőség erdői ujabb időben szántóföldekké alakultak. E láncolat kiválóbb pontjai külön elnevezéssel bírnak; ilyen az Amároshegy Pátka és Ravazd között, Feketehegy Pátkától EK.-re, Tényőhegy, Nagy-Ecshegy a hasonnevű falvak szomszédságában, Paperdő-hegy Kis-Ecstől Ny.-ra, a fönnebb említett Magashegy vagy Hegyesmagas Nyúltól Ny.-ra, Rákóczy Csanak és Kis-Barát helységek határában, Kiáltó N.-Baráttól Ny.-ra; ez utóbbi hegynek nevét Matusek szerint a szóhagyomány onnan származtatja, hogy hajdan a munka kezdetét és végét ezen helyről kiáltotta ki az ezzel megbizott községi előljáró, és pedig a munka befejezését „hujja" szóval. A második láncolat az előbbitől keletre esik, Bánk és Lázi veszprémmegyei helységektől Táp-Szent-Miklósnál nyomul megyénkbe, s innen kezdve a középső hosszú láncolattal párhuzamban ENy. felé tart; s ezzel a Pánzsa-ér által öntözött termékeny völgyet alkotja. Habár nincs is oly tökéletes lánccá kifejlődve mint az előbbi, menete mindazonáltal tisztán felismerhető. Gerince nem képez oly egyenes vonalt mint az előbbié, hanem az Önállóan kiemelkedő magaslatok váltakozva a közbeeső völgyelésekkel, együttesen alkotják a hullámzó láncolatot. Igy márTápnál a Részhegy ben hirtelen felcsúcsosodva és csakhamar ismét lesülyedve, majd Tarján pusztán és Illók erdőn át hullámozva, Pannonhalmába vegyül, s itt a történelmileg nevezetes hármas csúcsot (mons tricollis Pannóniáé) alkotja, melynek egyik ormán a magyarországi bencések ősi fészke: a pannonhalmi főapátság emelkedik. Innen kissé szétterülvén, részben K. felé Pázmándnak, részben eredeti irányát követve Sághnak hajlik, és itt egy darabon elsimulva, nem messze a Sághalomban ismét kerekded alakban felcsúcsosodik. Láncolata itt megszakad, hadár apróbb domborodásokban irányát tovább is folytatja, mig végre K.-Megyernél a Templom-hegyben és Szabadhegyben teljesen elmosódik. E keleti láncolat vagy inkább csoportozat megyénk legszebb részletei közé tartozik; a látvány, melyet e dombcsoportok az écsi vagy nyuli magaslatokról tekintve nyújtanak, valóban egyike azoknak, melyek egy enyhe látkép minden elemét kellemes összhangzatban tartalmazzák. A dombok játszi hullámzása merész ugrásban tör ki a hirte-