Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség
marnom A megye területén jelenleg három gyár létezik, u. ni. a gye szigeti olajgyár, mely 1872-ben 60,000 mérő repcét dolgozott föl; ecet- és szeszgyár, mely évenkint 2000 akó ecetet és 10,000 akó bc szeszt és liqueurt készít; és végre a szigeti szesz- és sörgyár, me csak most kezdé meg működését. Ezenkivül a megye területén a gyáriparnak még egy neme érd mel kiváló említést, — t, i. a malomipar. Győrmegye területi összesen 3 gőzmalom van ; a város területén is van két gőzmalom, me azonban szünetel, a harmadik pedig jelenleg'van keletkezőben. Ezenfel van a megyében vizi malom 241, szélmalom 4, szárazmalom 43; összes* 292 malom 346 pár örlőkővel. Az ezekben feldolgozott gabnamennyis* 369,151 osztr. mérő, miből 167,557 vm. liszt és 83000 mázsa dar korpa, hulladék stb. nyeretik. Iparcikkeink közöl a bécsi közkiállításon Bejei és Weisz lábbe készítményei, Stadel Károly gazdasági gépei, Christen hintói, Ct Sándor nyomtatványai, Nagy Mihály tésztakészítményei és Neubam Kár. gyufagyártmányai szerepeltek. Iparunk fejlődését 1866-tól 1870-ig az évenkint növekvő iparéi gedélyek és az ipar után fizetett jövedelmi adó igazolják. U. i. ipareng* dély adatott : 1866-ban 68, 1867-ben 93, 1868-ban 87, 1869-ben 9, 1870-ben 135, összesen 476. Ipar kereseti adó a kereskedelmi és tudós iparok levonás után fizettetett a győri adókerületben : 1866-ban 13,127, 1867-be 13,655, 1868-ban 13,977, 1869-ben 15,172, 1870-ben 15,622. Kereskedelem. Az 1870-ben foganatosított népszámlálás szerint volt a kereskt delemnél a megyében : pusztai járás: 118 vállalkozó, 1 hivatalnok, 22 munkás sokoróaljai járás: 114 „ 1 „ 49 „ tó-, szigeti és csilizközi 205 „ 19 „ 92 „ összesen 437 vállalkozó, 21 hivatalnok, 163 munkás a városban pedig 383 vállalkozó, 55 hivatalnok, 239 munkás ; kereskedelem után élő összes lakosság tehát a városban 677 személybő áll, s igy a foglalkozással bíró lakosság számának 6°/ 0-a esik a keres kedelemre. A kereskedelmi foglalkozás főnemei leginkább az adózási lajstro mokból deríthetők ki; ezek szerint 1870-ben következő kereskedés foglalkozások voltak megadóztatva :
