Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

V. Bőr-, papir- és más ipar: u. m. nyergesek, szijgyártí vargák kesztyűsök, kártyafestők, könyvkötők, kalaposok, kefekötők, sza makalaposok, kosárfonók stb. Ezeknek száma : a városban 731, a m megyében 544 , összesen 1275. Ezek közöl 647 önálló iparos. VI. Nem közvetlenül terme lő foglalkozások, u. i hirdetési intézet, uszoda, borbély, vendéglős, hordár stb. a városbí 360, a megyében 314, összesen 674 egyén, kik közöl 377 önállóan fo< lalkozik az iparral. Ezen adatok szerint az összes iparosok száma : a városban 287 a megyében 3470, tehát az iparosok a városban a foglalkozással bí: népességnek 28°/oát, a megyében 7°/o-át teszik. Ezen kimutatás csakis az iparosok számáról ad felvilágosítás de épen nem tünteti ki, hogy minő iparágak vannak leginkább elte jedve; erre nézve a városban kiállított iparjegyek, nemkülönben városra és megyére nézve az adózási lajstromok nyújthatnak tájékozás 1866-tól 1870-ig asztalosok részére 15, csizmadiák és varga részére 59, korcsmárosok részére 84, szabók részére 32, sütők részére 1 iparjegy állíttatott ki. Az egész győri adókerületben pedig az ita mérők és vendéglősök együtt közel 5000 frt. adót fizetnek, mi i időkulcs szerint 50.000 frt. jövedelemnek felel meg; a szabók 80 frt., a lábbeli készítők 1000 frt., kávésok 700 frt., molnárok 150 frt., sütők 4000 ft. ; — 300 írtnál több adót fizetnek a gyógyszerészei mészárosok és kovácsok; 200 frton felül az asztalosok, festői zsákkölcsönzők és varrónők, kik közé azonban •— elég helytelenül a kéjhölgyek is beszámíttattak; — 100 ftnál magasabb adót fizetnél az aranyművesek, ácsok, tímárok, cukrászok, divatárusnők, ép: teszek, hentesek, kalaposok, kádárok, kefekötők, lakatosok, bábsütői nyomdászok, órások, szíjgyártók, szűcsök és zenészek. — Ezen iparága kat tekinthetjük tehát a városban és megyében mint olyanokat, melye legnagyobb mértékben vannak elterjedve. Az iparnemek kisebb-nagyobb terjedtségét még a céhek és ipai társulatok, valamint ezek tagjainak számából is felismerhetjük. A város területén lévő céhek száma 58, összesen 800 taggal; eze céhek csekély életrevalóságát eléggé igazolja azon körülmény, hog némely céhnek csak egy két tagja van, legtöbb tagot számla a varga- és csizmadia céh (341), szabó céh (165), molnár céh (47); 20-ná több tagot számlál a fazekas-, mészáros- és asztalos-céh ; — 10-nél töb tagot a lakatos-, kádár-, kalapos-, pék-, takács-, fekete fazekas- bádogos céh ; a többi céhek még ennél is kisebb számmal bírnak, mi elégg bizonyítja, hogy ezen céhek elszigetelt működése vajmi csekély haszonná