Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

Tanügy. Felsőbb és közép tanodák. Dr. Kautz Gusztávtól. 1. Győri királyi jogakadémia. Győr városában már a mult század közepe táján díszlett egy bölcseleti, theologiai és némileg a jogi szakra kiterjedő főiskola, lely a győri püspökök és több kanonok nemeslelkü alapítványainak öszönheti fönnlétét; tanítóinak kara a jezsuita-rend tagjaiból állott; z intézet azonban a mai fogalmak szerint felsőbb tanintézet jellegével em birt, s igy azt mondhatjuk, hogy Győrnek szoros értelemben vett elsőbb tanintézete csak azóta van, midőn dicső emlékezetű Mária Terézia 1769 évi dec. 14. kelt legfelsőbb elhatározásával a felsőbb azai tanügy érdekében négy királyi akadémia felállítását elrendelvén, gy ily akadémia székhelyéül Győr sz. kir. városát jelelte ki, hol is e sgfelsőbb elhatározásnak megfelelőleg 1776 évi nov. 6-án Niczky Kristóf hétszemélynök és tankerületi főigazgató által a kir. jogakadémia legnyittatott; 1778 évben nemesi convictussal bővíttetett, és a sajtó lá bocsátandó könyvek felülvizsgálatával is megbízatott; ez első szerezetében e tanintézeten a hittudományi, jogi és bölcsészeti szakok oltak képviselve. Győrvárosa és vidéke azonban e felső tanintézet üdvös műkö.ését nem sokáig élvezhette, a mennyiben már 1785 évben II. József sászár rendelete folytán e tanintézet Pécsre lön áthelyezve, és szerveetében annyiban változást szenvedett, hogy csak a jogi és bölcsészeti zakókra szoríttatott. De Győrvárosa és a győri káptalan az akadémiának redeti rendeltetése helyéről való áttétele fölött érzett sérelmeknek s visszahelyeztetés iránt táplált élénk óhajuknak ismételten kifejezést dtak kérelmező felterjesztéseikben, sőt panaszuk oryoslását az országyülésen is szorgalmazták, míg I. Ferenc király 1801-ben ez inté-' étnek Győrbe leendő visszahelyezését elrendelte, és miután e város az tköltözés költségeit felajánlotta, és az akadémiai épületet kijavíttatta, 802-ben már ismét Győrött találkozunk az intézettel, mely 1806 évben lyert ujabb szervezete szerint két jogi és két bölcsészeti tanfolyamból llott. E szervezettel állott fenn a legszebb virágzásnak és látogatottságiak örvendve, a hazaszerte legjobb hirre és általános tekintélyre emel:edett királyi akadémia 1848-ig, melynek szomorú következményei LOSSZÚ szünetelésre kárhoztatták ez intézet működését, a mennyiben 14*