Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 7. A megye állatvilága. — Méry Ételtől

i bebocsátott legyet nyílsebesen kapja el, lábai- vagy nyelvénél fogva i sima üvegen is odatapadva, függve marad. Kecske b. (R. esculenta.) 3yepi b. (R. temporaria.) Eső után kicsinyei seregesen lepik el a földet. Iarkahasu meregy. (Bombinator igneus Merr.) kutakban és állóvizek3en. Köz. varangy (Bufo cinereus Sehn.) Pusztítására sünöket használnak. Farkkal bírók. (Caudata.) Tarajos gőte. (Triton eristatus.) Győrött salamander név alatt, eső után a városrét melletti utakon is mászkálnak; a praterban s Pinnyéd mellett gyakori. Aquariumban kézből táplálható. Az eledelen könnyen összevesznek, amidőn egymásnak megragadott lábait órákig is száj okban tartják. Néha az aranyhalakat üldözik, farkuszonyaikat harapdálják. Időnkint egy-egy csigát, melynek héjába fejők befér, mint a hanyászéba (Lymanaeus), héjából kirázva falnak föl. Levegővételre lábaikat összecsapva, sebesen fölegyenesedve, furakodnak vizszinre. A mocsgák, (Paludina) közeledtökre szorgosan bezárják házok kapuját. Bőrüket nem darabokban vedlik le, hanem azt sziklához gyűrve, egészen levetik egyszerre. Ily levedlett bőrt teljes épségben gyakran látni az aquarium vizében. Nyiltkopoltyus porontyai az aquariumban igen élénkek. Ott nem szaporodik. Ugyanezen aquarium tetejében Pius Titiusnak az adelsbergi barlangból hozott angolna-gőtéje (Proteus) a vizsugártól fölüdült vizben oly fürge lett, hogy abból kidobta magát. Egy más példány, tiszta vizben ázalagokkal táplálkozva, 14 hónapig tartatott el. Halak. Megyénk folyói hajdan halban dúsabbak voltak, kivált a Duna, melynek nemcsak Komárom mellett folyó részében volt annyi viza és tok, hogy egyszerre száznál többet is fogtak, hanem a győriben is. A Wöniki —véneki — halászgyarmaton kívül — melyről már 1093-ban említés tétetik, — a Duna mentében több helyütt lehettek piscínák (vulgo tónya), vivariumok (vulgo bárka) és clausurák (vulgo segye, szegye), s talán a Duna mellett fekvő mai Szőgye is attól vette nevét. Husones, qui vocantur vizahal, lehettek nagy mennyiségben ; azért adja Géza király (1141) a panonhalmi apátságnak a Geurinnél (Győrnél) fogott vizák harmadát. Volt még csuka, harcsa, kárász, gadóc, Oláh Miklós szerint tok, kecsege, ponty, sügér, fogas, dörgöce sat. Az akkori minőség most is képviselve van, de nem a temérdek mennyiség. Ma valódi esemény, ha a győri Dunába nagyobb viza téved, mint ez körülbelül 15 év előtt a bácsai határ vízállásaiban az apály után történt. „A hal