Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)

I. Termeléstörténet - 1. A méhtartás országos elterjedése

I. Termeléstörténet A méhtartás országos elterjedése Szükségesnek tartom a méhtartás országos elterjedésének megrajzolásánál segítségül hivni a vizsgált időszak előtti századok méhészetre vonatkozó helynév anyagát is. így világosság derül az általam vizsgált időszak méhészcentriumainak, vagy legjobb méhtartó helyeinek előzményeire. Egyben képet kapunk a korábbi századok méhészetének elterjedéséről és jelentőségéről. A helynév anyag gyűjtésénél a következő méhészetre vonatkozó szavakat vettem alapul: méh," méhes, méhész, méz, márc és összetett alakjai, sonkoly, lép, viasz, födémes, kelence, köpü és bodon. A fenti szavak közül a lép, viasz és köpü szavakkal kapcsolatos helynevet nem találtam. A bodon szóra vonatkozó anyagot itt nem tárgyalom, mert oly nagyszámú az előfordulása, hogy a méhészetre vonatkozó helyneveket a bodonféleségekre (bodonkut, bödönhajó, stb.) vonatkozóak közül bizonyossággal kiválasztani alapos kutatás nélkül lehetetlen. A többi szó közül a méh, méhes, méhész, méz, márc és sonkoly nem hagynak kétséget afelől, hogy méhészetre vonatkoznak. Marad tehát a födémes és kelence szó, amelyeknek jelentését tisztázni kell. Vegyük először a födémes szót. Bárczi Géza Magyar Szófejtő Szótárában a következőket olvashatjuk: „fed, föd (XV. sz. e.f. Bécsik. NySz., de valószínűleg hn. szárm. már 1055. OMO. 22.) fgr. er., vö. vog. pänt- 'ua.' z. pyd- 'ua.', voty. pod- 'becsuk' (EtSz., NyK. 50:453) födém (1784. NyUSz.) nyű., lehet, hogy alkotásában a Födémes (1055. ÓMO. 22.) hn.-nek is szerepe volt, ez, 'méhésztelep' jel.-ben, minden valószínűség szerint ugor er. tőből ered, vö. vog. podem 'méhkas', s a vog. szóval együtt ugyanazon fgr. igére megy vissza, mint a fed, föd.l- Kelenc szavunkról pedig a következő olvasható Czuczor Fogarasi szótárában: „Törzsöke valószínűleg a görbét, kerekdedet jelentő kel vagy kai. Jelent méhkast, mely rendesen kerekalaku. A hasonértelmű köpü-ben is a gömbölyüség alapfogalma rejlik. így lett a gömbölyűt jelentő latin: alyus, alyeus után alvear.^- Ha ezt a második szófejtést nem fogadjuk el, jelentéstanilag akkor is kétségtelen, hogy a Födémes és Kellencz helyneveink méhtartó telepet jelentenek és igy jogos a kutatásba való bevonásuk. Az itt bemutatott térkép (lásd a térképet) helységei tehát méhtartó telepeket, méhésztelepüléseket jelölnek. Ezeknek a helységeknek fennállását Csánki általában a XIII-XIV. századtól mutatta ki. (Külön jelöljük a jegyzetben a Csánki által ismeretlen helyneveket.) E települések nagyjából az erdőhatárt kisérik. Környezetük vízbősége és ebből következőleg gazdag növényzete (rét, legelő, erdei aljnövényzet), ami a méhtartás alapfeltétele, a méhlegelőt biztosítja. Természetesen más vidéken is lehetett és volt is méhtartás, de ezek a területek voltak arra a legalkalmasabbak (mint a helységnévanyag is mutatja) itt lehettek a legjobb, legfontosabb méhtartó helyek. Ez utóbbi állítás különösen Bihar és Somogy vármegyékre vonatkozik. A térképen is itt a legsűrűbb a települések elhelyezkedése. Bihar megyében hárserdők biztosították a méhlegelőket. Erről Fényes Elek még 1839-ben is a következőket mondja: „A

1 méhtenyésztés meglehetős divatban van a' hárs, som és más fákat termő hegyes részeken, ..."3Somogyról pedig egy XVIII-dik századvégi méhészkönyv ezt írja: „Bár hallgassak én itt a' Mézzel folyó Somogyról,..."^8