Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
III.Üzemorganizáció - 2. Gazdasági termelőév
Sokan földbe ássák méheiket a téli pihenés idejére. „Hogy a' Méheket télre ellehet ásni a' földbe, az kérdést nem szenved: minekutánna azokat Hazánkban régtől fogva elássák."370. Az elásásról az a balvélekedés, hogy a méhek a földben nem esznek csak alszanak. Ennek ellenkezőjéről szomorú tapasztalatot szereznek tavasszal azok, akik télire kevés eledelt hagytak méheiknek, mert azok elpusztulnak.371- A földbeásásnak azonban más hátrányai is vannak: „A' Méhet sokan földbe szokták el-tenni, a' melly jó-is volna, hanem hogy bajos meg-nézni, Télben felszedni és ismét jól le-tsinálni nem lehet, meg-esik pedig gyakran, hogy alólról, felülrül fel-ázik, penészedik, az Egér mint a' Búzás-vermekbe le-fúrja magát és vesztegeti..."372. Egyesek télre elaltatják méheiket és megtiltják nekik a méz fogyasztását. A középső kast bizzák meg a többi felett való felügyelettel. „Sz: Mártony napja el jővén a' föld férgekkel nyugalomra kell botsájtani, el kell tenni tilalom alá illyen módon. Imé a' Ti nyugvástoknak ideje el jött, azért néktek azt parantsolom, hogy a'ti nyári keresménytekkel ne éllyetek, hanem azzal az eledellel a'mivel a' többi férgek élnek a' lehellettel. (1. §.) § A' Méhek el altatásának módja ez: Szakasszon az Ember a' Méhesben, vagy a' hol a' Méhek vágynák hét féle Füvet, morsollya meg az ujjai között, tégye egy Tálban, töltsön reá elegendő Pálinkát, tégyen a Pálinkában lágy Sót Proportionate a'Kasok számához képpest a' mennyit elégnek gondol, ezekben tégyen egy darab lépes Mézetis a'melyik Kasbul tettezik, mikor ezt igy el készítette, minek előtte meg hintené, mind együl egyik az első Kasban Háromszor lehellyen belé, a' többibe pedig ne, az után el kezdvén az elsőn, hincse meg sorral azoknak a szóknak el mondása után, a' mellyek az első Paragraphus alatt meg írattattak. Mikor pedig a' középső Kas következik, hogy ő is meg hintessék, illyen parantsolatot adjon a' Középsőnek. Hallode', Te választtattál a' te néped között bíróságra, ha pedig e' Tisztséget viseled, akár féreg, akár roszsz Ember bántsa az alattad való népet, a' te Zengéseddel hír adással légy. Már most a' tilalom fajodra parantsoltatik, hogy mindenféle Parantsolatot tégy, hogy az alattad valók az ő nyári keresleményeket ne bántsák, hanem azzal éllyenek a' mivel a' földi férgek élnek, mind addig, mig a' földi férgek az ő jukaikbúl ki nem jőnek, az az Jósef Napjáig, ezt el mondván a' középsőnek hincse meg háromszor mint a többitis, ezt tselekedvén a'hátra lévő Kasokkalis tsak hogy minden Kas felett mondja el azokat a'mellyek ad §-phus l^Hl vágynák. Ezt az el altatást ha rossz idők vágynák Sz: Mártony nap előttis meg lehet tselekedni akár mikor, ha pedig a' Méhek el rakása el mehet Sz: Mártony napig akkor vigye véghez, vagy ha azután jó idők szolgálnának el lehet húzni Karátsonyig."373. Télen meg kell vizsgálni a méheket, hogy a lehulott méhek és léphulladék nem zárjae el a röpnyílást; a méhek párájától nem fagyott-e be a kas szája; fergeteges időben meg kell nézni, hogy a kasok szája nincs-e hóval belepve. Ha ilyesmit tapasztal a méhész, akkor a kast kicsit oldalra dölti és kitisztítja az alját, szabaddá teszi a röplyukat, hogy elegendő levegőt kapjanak a méhek. ^75. Télen az egér a legnagyobb ellensége a méheknek. Átrágja a kas falát és a zajra odasereglő méheket fogyasztja. Ha pedig fészket rak a kasban, akkor az egész méhcsaládot elpusztítja. A méhész a kas kerületét jó bőven meghinti szitált hamuval és bojtorjánnal, az egér meg sem tudja közelíteni a kast. A röpnyílásba bojtorjánt vagy más szúrós növényt dugnak, hogy az egér ne tudjon bebújni a kasba.^76. Szintén az egerek kivülrekesztését szolgálják a röplyukba feszített szegek és az átlyuggatott pléhből való tolózár. (Ez utóbbit már a mozgószerkezetü méhlakásoknál használják.^77. 58
