Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)

IV. A méhészet termékeinek házi és ipari felhasználása - 2. Ipari felhasználás

Debrecenben 1660-1692 között a különböző birák között állandóan szerepelnek a serbirák is. „Serbirák (inspectores cerevisiae) a város serfőzőháza bérlőinek és a méhser árulásának felügyelői; az ebből jövő hasznok kezelői, kiket fejenként 12 frttal díjazott a város."414. a méhser fontosabb és keresettebb volt, mint az árpaser. A bevétel is kétháromszor magasabb, mint az árpaserből. 1679-től fokozatos csökkenés mutatkozik a ser (méz-, árpa-) fogyasztásában. A XVII. sz. végén „A város kétféle sert, méhsert és árpasert méretett. Borhoz képest kevés fogyott el mindegyikből. Csak 200-300 cseberre ment a méhserből az évi fogyasztás. Árpaserből valamivel több. Mégis a sermérésen 9 év alatt 5788 frt. haszna volt a városnak (évi átlag 643 frt.)'

415. A viaszipar különösen Erdélyben volt fejlett. A gyárak a viaszt fehérítették és gyetyát készítettek belőle. „Kolozsvárit, Nagy-Szebenben és Erzsébetvárosban vannak gyárak, a melyek a nyers viaszt megfehérítik. Csak a helyi fogyasztásra dolgoznak, s exportot nem űznek. Mindenik gyár körülbelül 40-50 mázsát dolgozik fel évendte, s fontonként 2024 kr. mázsánként tehát 30-40 forint nyeresége van...'

4* 6. „Erzsébetvárosban van gyetya-gyár, mely előbb megfehéríti a viaszt, s aztán gyertyát önt belőle. Annyit készit, hogy nemcsak a város szükségletére elegendő, hanem szinte az egész Erdélyt ellátja.'

41

7A méhészet hanyatlásának idején, amikor megjelent a finomított gyáripari faggyúgyertya és előretört a cukorgyártás, a méhészet termékeivel dolgozó kisiparosok, kézművesek csalással és hamisítással tették olcsóvá áruikat és így igyekeztek tartani a versenyt a nagyipari termékekkel. „... az áruczikkeire mézet vagy viaszkot felhasználó kézművesek nem oda törekszenek, hogy áruik a' magasabbra vitt finomság, és szilárdabb minőség által a' keletkezett versenyt kiállhassák és kettőztetett iparkodás mellett kelendőségöket megóvják, hanem fölötte hanyag munka, és az anyag hamisítása segítségével eszközlött olcsóság, vagy is ravasz útoni nyerészkedés lévén igyekezetök czélja, - napról napra több kedvellőt elidegenitenek, több müipari 's kereskedési tért veszítenek, ez által pedig a' méz és viasz termesztésében is nem csekély csüggedést okoznak.'

4

1^A gyógyszerkészitésnél a méznek és viasznak egyaránt fontos szerepe volt. ,,A' Patikában is, kivált mig a' nádméz olly bőven nem vólt, majd negyed része az orvosságnak szín-mézből állott.'

4 \ viaszt „... a' patikákbanis külömbféle Íreknek a' vagy keneteknek, és flastromoknak a' készítésekre; ...megkívántatik.'

4^A viaszt a katonaságnál lószerszámok tisztítására és csizmák fényesítésére használták. A különféle mesterembereknél pedig nélkülözhetetlen volt. 64