Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
III.Üzemorganizáció - 2. Gazdasági termelőév
Az állatok közül a lepke, moly, tolvajméh, kigyó, béka, gyík, egér, vakond, veréb, fecske, harkály, gólya, veresbegy, gébics mind ellenségei a méheknek. Ezek közül, kieresztéstől teleltetésig, a tolvaj méhek a legveszedelmesebbek. A „tolvaj méh" kifejezés alatt azt értjük, hogy az egyik, rendszerint erős kasnak a méhei megtámadják a másik kast, azokat legyőzve, saját lakásukba hordják át a mézet, tehát tolvajkodnak, rabolnak. A hadakozás általában a gyengébb méhcsalád pusztulásával, vagy pedig a tolvaj méhekhez való csatlakozásával jár együtt. A rablás azért is veszedelmes, mert ha erre rászonak a méhek, akkor dolgozni nem akarnak. Rendszerint olyan kas méh válik tolvajjá, amelyik népes, de elesége nincsen. Ez különösen a tavaszi rablókra jellemző. Okozója lehet még a toljvajlásnak az is, hogy tavasszal nem ugyan arra a helyre teszik a kast, ahol előző évben állt, régi helyére pedig gyenge család került. Vigyázni kell a kasok anyátlanságára is, mert ez is előidézheti a tolvajlást. A gazda gondatlansága is tolvajjá teheti a méheket. A méhek etetésénél elcsepegteti a mézet, vagy mézelvételkor a méheshez közel veri fel a kasokat, ilyen esetben megérezve a méz szagát, kitódulnak a méhek és ha már el is fogyott a gondatlanságból elhullatott méz, nem mondanak le a prédálásról, hanem gyengébb családok kassainál kezdenek ostromot és elrabolják a mézet. A tolvajlás ideje március-április, vagyis a kieresztés körüli időszak; szeptemberoktóber, tehát a mézelvétel ideje. A tolvajméhek igen korán vagy este későn indulnak a rablásra, amikor már a többi méhek elültek. Vannak akik azt tartják, hogy varázslással tolvajjá lehet tenni a méheket: „Némellyek gonoszul tészik-ki Méheket, Prédához szoktatják a' természeteket. Farkas gégén botsátják-ki az illyeket, De sok helyt el-vesztik az illyen Méheket." 2^- Varázslással nem, de szoktatással valóban rablóvá lehet tenni a méheket. „Van ollyan betsületes szivü Méhész, a' ki azokat az egynehány éhhelhaló méheit maga elküldi lopni, mikor azokat egy külön tett gyenge népű, de sok mézü kasra való szoktatással, arra kapatyja, hogy a' más jószágát kivánnják." 2^' • A tolvajméhek távoltartására szintén vannak varázsló eljárásai a méhésznek. „Sz. György Napja előtt ha kigyót láthatnak, Melly fával meg-ölik ha ollyat kaphatnak, Mindenkor méhek közt ha ollyat tarthatnak, Más ember Méhei semmit sem árthatnak." 2^ 8- „Ha azt akarod, hogy a méhédet ne hordja el a tolvaj méhe. Mikor a méhét tavasszal ki rakod tedd disznó vállura elsőben eleivel, azután ereszd ki, akár mind el hordasd a másét a tieddel." 2^A rablást el lehet kerülni, ha tavasszal a kirakáskor nem nyitják ki teljesen a röplyukat, amint erről fentebb már szó volt, vagy pedig rossz idő esetén és kölönösen augusztus végén, már kisebbre veszik a méhek kijárónyílását. Egyesek ellenzőt javasolnak a röpnyílás elé. „Tavaszkor és Őszkor midőn a' tolvaj Méhek legjobban uralkodnak, nem elegendő a 1 Köpünek száját kissebbre tsinálni, hanem szükséges annak edgy kevesé vastagabb papirosból ellenzőt is tsinálni, hogy a' Méhek ne egyenesen, hanem a' papiros alatt kénszerittessenek a' Köpübe' bé-járni, mivel pedig a' tolvaj Méhek a' Köpünek száján hirtelen szoktak bé-rohanni, a' papiros akadályoztattya."-^- Tehát, ha a rablás már megkezdődött, a legelső teendő a nyílás szűkítése, védelme. Ez, az előbbieken kívül marhatrágya és hamú keverékéből készült sárral is történhet: a röplyukat oly kicsire sározzák, hogy azon csak egy, legfeljebb két méh tudjon bemenni.-^- „Ha pedig a' más ember méhe szokott a' tiédre, végy egy darab veres posztót, 's kendmeg jó avas disznó hájjal, azután szegezd-fel méhed kosárának lyukán fellyül, úgy hogy alsó széllye a' posztónak hadd érhesse ki-járó ajtócskáját a' kosárnak, 50
