Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)

III.Üzemorganizáció - 2. Gazdasági termelőév

Vérhas. Ezt a betegséget, rendszerint kora tavasszal, kieresztés előtt szokták megkapni a méhek. Ha rossz az idő és tavaszi tisztuló kirepülésüket időben nem végezhetik el, vérhasba esnek. Ilyenkor lépeiket összemocskolják, amit ki kell metélni és megsemmisíteni, mert a méheknek ez a betegsége ragályos. Orvoslása. ,,A' vérhas ellen pedig leginkább javasolyák a' tiszta mézet jó borral, fejér tzukorral, és eggy kevés öszve tört szeretseny dióval eggyvelitve a' méheknek adni."27' • Métely. (Hasfolyás.) Okozója a hasmenéshez hasonlóan, a poshadt viz, de jégverte határban is megkaphatják. Az ürülék enyvesebb, nagyobb és feketébb, mint a hasmenésnél. Orvoslása. „Végy Vas-port, akár cserfákon termett Hernyó üress fészkét, akar melyiket, mellyik könnyebben meg-szerezhető, vizes Borban főzd-meg, hűtsd-meg, és meg-sózván azzal lotsold Mételyes Méheidet ez-is ragadó nyavalyája mint a' büdösség a' Méhnek. Tavaszszal el-kapja a' Mételyt, a' Lépeinek meg-penészesedéséből-is."278Hasszorulás v. bágyadtság. Okai, a szárazság és nagy hőség. Ilyenkor a virág szűk volta miatt füvekről és fákról gyűjtenek élelmet és ettől megbetegednek. Orvoslása. „Tsinálj jó savanyú Korpa-cziberét, szegtüt fa-hajat reszelj belé, szilvalevet, Komló virágot, hangya-tojást, és mézbe tört Kény-essőt, de azt legkevesebbet, törd öszve jól gyengén; főzdd-meg Szappan-virággal, mézzel, ha meghűl édesítheted, azzal lotsold has szorúló Méhed'."279. Himlő. Jelei: ritkán járnak ki a kasból, a méhek szája elszélesedik és mintha kisebesedett volna, fényes. Testükön pedig apró köleskása forma sárga pettegetések látszanak. Ilyenkor bágyatak a méhek és szarvukat leeresztik „... a' honnan némely Méhészek ezt a' nyavalyát nevezik szarvok nyavalyájának-is."280. Orvoslása. (Lásd a hasszorulásnál javasoltakat.) „... vagy tsak tsupa szin-mézzel-is bőven tartsd, mellybe tsuka-fogat, veres posztót, égetett tövisses disznó' akár kutya' bőr' porait ha kevertél, meg-gyógyúl himlős méhed, meg-látod. A' Lépjeit-is jó leszsz felvágni ha mind ki nem szednéd-is."281. Büdösség. Szintén fertőző betegség. Itt nem a méhek betegek, hanem a mézük büdösödik meg és ha ebből esznek, akkor a méhek is betegek lesznek, legyengülnek. Okozója: a méhek szorult helyzetükben „hitvány" füvekről és fákról hordanak eledelt. Ilyenek: a vad répa, szilfa, eb tej, keserű fű. Az ezekről hordott méz hamar megromlik. Ezt a bajt úgy is megkaphatják a méhek, hogy más kasból, amely ebben a betegségben szenved, mézet lopnak és ezzel saját gyűjteményeiket is megfertőzik.282. Orvoslása. „Mint fekete otsmány büdös méz azokból, Olly matéria foly-ki azon jukokból, Ne késsél pusztitsd-ki mindjárt hajlékokból Mig több-is részt venne ő nyavalyájokból."283. Tehát el kell őket pusztítani, ezzel meggátolva a fertőzés további terjedését. Másik javaslat szerint meg lehet e bajt úgy is szüntetni, hogy egymás után háromszor más-más kasba dobolja át a méheket, amíg a magukkal hozott fertőző méz elfogy. Ezután tiszta mézet kell nekik adni, ebből új lépeket építenek és hordanak is bele mézet.284. Vakság. Többnyire tavasszal a fagyai fa virágtól kapják, nyárban pedig ártalmas füvektől. Orvoslása. „Orvossága Kánforos égett-borba tégy Himer-fű gyökerét, Levendulát, Szőlő-veszsző vizet, lágy sót, Eb-téj füvet, Rozmaringot, Tömjént, főzd-öszve, azzal lotsold, mert ha azt várod mig magában meg-gyógyul; késő, egy tartós Esső rájok jővénn; éhel-is el-vész."285. 48