Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)

III.Üzemorganizáció - 1. A méhgazdaság alapítása

az a' lófő? - Ha meg nem haragszik; legfelljebb is tsak azt feleli: - Uram! sok rossz ember van."200. Ha dicsérik tudományát és úgy tudakoznak a lófőről, akkor igy válaszol: „Uram! sok irigy és gonosz szemű ember van a világon."201A tudatlan méhész a füvekkel, bogarakkal való rontásban is hisz. „...akadhat más tsintalan Méhész, a' Ki tsak egy füvekkel teli zatskónak Méhes Kertedben való elrejtésével-is meg-zavarja Méheidet. Vagy pedig Méhesedbe bé-lök vagy két-pár tövisses Siketet, rendel mind el-veszti Méheidet mig észre veszed... Ha valaki vesztegetné-is ezzel Méheidet, a' melly Kasból észre-veszed, hogy vész a' Bogár, kend-meg Terjékkel, a' szagától-is el-kell néki veszni,..."^O— (A „Siket" a nagy vizekben nőni szokott bürkön és a laposon termő csamorikán terem. Ez a bogár ha a méhesbe kerül, a méheket fogyasztja. A „Térjék" a régieknél mérges kigyók részeiből stb. készült, s állati méreg ellen használt szer. Újabb korban többféléből összetett, s mákonyt is tartalmazó gyógyszer. Czuczor-Fogarasi VI. 246.) A lopás elkerülésére pedig csikóburkot ás el a méhes közepében. „Hodgy Méhédet ell ne Lopják keres Szent György Nap előtt Csikó burkot de ollant mikor az Ló leg először Csíkozik s-azd az méház közepiben."203. III. Üzemorganizáció A méhgazdaság alapítása A méhgazdaság alapítása a szegény embernél sok esetben a véletlenen múlik. Erdőn jártában ráakad egy szökött rajra, azt befogja, hazaviszi és kasba teszi. Ha erős, népes családot fogott, tehát első rajt, akkor az a téli eledelét még be tudja gyűjteni és a következő évben már szaporulatot is várhat tőle. ,,A' leg erősebb Rajok szoktak elmenni, a'mellyek magoknak; azért szoktak igen jók lenni a' talált Méhek."204. A hiedelem szerint, aki „talált" méhvel kezdi a méhészkedést, annak szerencséje is lesz hozzá. „Némellyek azt tartják, hogy az Méh nevelésnek folytatására mintsen szerentsésebb ágazat, mint ha valaki véletlenül meg-talált rajt szerez, a' ki (mint megesik sokszor) méhes kelentzéből ki-szökvén el-veszett."20->- A szerencse azonban könnyen elhagyhatja a megtalálót, ha második, harmadik vagy negyedik rajt fogott, mert ezek rendszerint igen gyengék és ha későn repültek ki, akkor pedig már a télre való eledelt sem tudják benyűjteni és elpusztulnak. Az ajándékba kapott méhekkel sem mindig biztos és szerencsés a gazdaság alapítása. ,,A' kinek Méhe nints, 's Méheket akar tartani, az azokat vagy ajándékba kapja valakitől, vagy pénzen veszi először. Az ajándékba adottról tsak azt mondhatni, hogy ajándék marhának nints adva fogának."206. Tehát nincs biztosítva a szükséges mennyiségű eledel. A pénzen vett etetni való méz pedig annyiba kerül, hogy azon egy jó népes családot is vehetett volna a kezdő. A gazdaság alapját adhatja a méhkeresés útján szerzett méhcsalád is. A méhkeresés ideje szeptember vége és néha október eleje, tavasszal pedig március.207. A rendelkezésre álló anyag alapján az erdei méhkeresésnek (szökött raj, vad méh) háromféle eljárását ismerjük. Az első a tavaszi, különösen pedig a nyári hosszú ideig tartó rossz idő után következő meleg, napos időt használja ki, amikor a kényszerű fogság után nagy kedvvel repülnek ki a méhek, „poroznak". „... illyen kellemetes időben 40