Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
II. A méhtenyésztés - 4. Telepítés
egésszen fél hajazatra épitetheti, náddal béfedetheti, körül sövénnyel békeritheti, és igy kevés költséggel a' méhest felállithattya." Sokszor a kasokat egyszerűen csak a szabad ég alatt, az erdőben, szőlőhegyen, gazdag réten vagy földeken állítják föl, ez is méhes. „Az Alföldönn a' Méheket a' kertekbenn, a' mezőnn imitt amott kasonként lerakják, 's hogy az esső bennek kárt ne tegyen a' kas' púpjára edgy kötés szalmát húznak, abrontsal leszorítják, hogy az az esső vizet levesse, - és mégis jók." 184. A kasnak puszta főidre való állításának előnyei a következőkben összegezi egy XVIII. századbeli méhészkönyv: „A kas ugyan romlik alulról, ha a puszta földre állítják, de az eleven nyers föld természeti jóvolta, hogy nyárban a nagyon megmelegedett és elfáradt méheket megfrissiti, mételyes viztől, jégesőtől, méz-harmattól, ragyától, ártalmas füvek megvesztegettetéseket el-szivja. A méhekhez értő emberek ezen okból az ő méheiket eresz nélkül tartják méhesükben, sorban, v. széllyel; a kertben a hol fér." jjy e n méhesben bő hordás idején a kasok alá nem toldást tesznek, hanem gödröt ásnak a méztér bővítésére, melybe a méhek alá lépelnek. 18 6Tanácsos azonban a kasok alá deszkát tenni vagy azokat padokra állítani. „Nem-is más okbúl szoktak a' méh edények alá deszkákat rakni, hanem, hogy a' vakondok és más tsúszszó mászó, 's földbe lakózó férgek a' méhekhez ne férjenek, és Lépekben, vagy bogárjokban kárt ne tegyenek." 187. A méheket ablak alatt, háztető alatt is tartják az olyanok, akiknek nincs módjuk méhes építésére. ,,A' szegény ember, vagy a' kinek más helye nints, az ablak alá, 's a' gádorba-is leteszi Méhkassát edgy darab deszkára; 's ha azt udvarától tsak annyira elrekesztette vagy kollátolta-is, hogy a' baromfiak, marhák, vagy sörtvések hozzá ne férjenek, - kész a' Méhes."188. A háztető vagy eresz alatt méheket tartani hátrányos. Erről a következőket olvashatjuk: „A méhekhez értő emberek azt tartják, hogy ha a méh eresz alatt van, a kivánt gyenge szellő nem éri, viszont a rekkenő meleg neki fekszik. A deszkáról nem győzik a sok nyári csimaszt és lepke - fészket szedni. Ha az eresz gazzal, szalmával, v. sással van fedve, a méhek' bele akadoznak, ha náddal: akkor a vad-méhek a nád-csőbe költenek, ha zsindellyel: azon az eső kopogás alkalmatlankodik a méheknek; a kecske darázs ilyen fedelek alatt költ tavasszal, addig nem bántja méheidet mig fiait a föld-lyukaiba nem hordja, de az után azokat is oda szoktatja." 189. Szükség esetén alkalmas méhes az is, ha alacson ereszü ház hátsó fala mentén, amely DK-DNy. közötti irányban fekszik, egy pár „ászkot" nyújtanak végig, melyen a kasok veszedelem nélkül megállhatnak. ^-Szintén a z enyhelyet biztosítja az egyszerű sövény vagy nádfal, amely a fenti égtájakkal szemben áll. „Egy jó erős, vagy tsupa nád, vagy pedig náddal béllelt sövénykeritést kell készíteni, minden fedél nélkül, 's ez is méhkelentz."191Hátfalnak felhasználva a sövényt vagy kerítést és ehhez féltetőt csinálva, szintén lehet méhest készíteni. „A kinek kis kertje van, ha a' palánk, vagy sövény mellé két ágasra szalmából vagy nádból féltetőt tsinál; a' palánkok közt lévő nyílásokat náddal vagy zsúppal betsinálja; a' palánk mellé edgy lábnyi magasságra deszkát tesz, arra pedig Méhkassait reá rakja ez-is szükségnek idején jó Méhes."192. A tartósabb méhes anyagának a megválasztását a helyi adottságok határozzák meg. „Az én Méhesem derék fala (hátulsó fala D.O.) Somogy Vármegyében fából volt, mert ott a' követ nem-is esmerik, a' fa pedig igen bő. Szala Vármegyében pedig Mehesem' derék fala kő, agyaggal rakva, mert itt a' kő igen sok,- a' fának pedig a' Balaton mentibenn olly nagy szűke kezd lenni, hogy talán még az annak kitalálásáról való 38
