Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

F. Dózsa Katalin: A kékfestő az „úri divatban"

F. Dózjsa Katalin A kékfestő az „úri divatban"

1 „Kossuth Lajos többek közt így ír a hetilapban: A Védegylet keletkeztekor a nők kék kartonruhára valának szorítva; Pesten alig volt kapható egy rőf magyar szalag: sem semmi, mit a divatvilág ízletesnek tart; a férfiak pedig miután csaknem ostrommal kiüríték a gácsi gyár posztóraktárát, csaknem darócz-posztóra szorultak. Még csak alig múlt egy éve, hogy a védegylet áll, s már alig van a divatnak olly kívánata, mellyet a magyar műipar ki nem elégíthetne.

2 Kossuthot a magyar divat leglelkesebb hirdetője, a Pesti Divatlaplap idézte 1846-ban (Pesti Divatlap 1846,11. 220). Hogy lett divatanyag a.kék karton, azaz a kékfestő, amely addig az ún. alsóbb néposztályok lakás- és ruhatextíliájaként volt ismeretes? Kossuth írása röviden utal rá: amikor 1844-ben megalakult a Védegylet abból a célból, hogy a hazaszerető magyarok csak honi terméket vásároljanak, kevés, és nem igazán jó minőségű hazai gyártmány volt - de a kékfestő ipar virágzott. így megjelenése az úri viseletben, ha rövid időre is, magától adódott, sikerét érdemes részletesen figyelemmel kísérni. A Védegylet eszméjét a Pesten megjelenő magyar nyelvű divatlapok azonnal magukévá tették, és mind a Honderű, mind az Életképek, mind a Pesti Divatlaplap lelkesen terjesztette. A Honderű elsőnek buzdított hazai termékek vásárlására. Az 1843-as Műiparkiállítást követően bemutatta a magyar gyárak produktumait. A textilgyártók névsora azonban nem volt hosszú: „a nehéz függönyök, az alcoverek, a bútortakarók, stb. (anyagát)... Koch Antal pesti bársony- és selyemkelme gyára (Szövetség u. 40.) a legválogatottabb minőségben ajánlandja" (Honderű 1844, II. 23. 369, Divateszmék) „...bizarr rajzú nehéz selyemszövet Singer úr pozsoni gyárából", ...„elegáns scot divatú bársony echarpe (vállszalag) Valeroéból kerüle ki. Mi szépen fognak azok a Batthány és Károlyi grófnővérek sylphidalakjain szétömleni!" (Honderű 1844, II. 23. 370)

3. Az Életképek is Valero-t ajánlotta a 1 A magyarországi kékfestés történetével Domonkos Ottó foglalkozott részletesen. E kis cikk néhány adalékkal kíván szolgálni ehhez a könyvhöz. A karton reformkori sikerét igyekeztem részletesen bemutatni, viszont az 1970-es évek történetét csak jelezni - egyrészt Domonkos Ottó kiváló könyvében erről is beszámolt, másrészt úgy vélem, hogy a XX. század utolsó harmadának divatát a következő kutatógeneráció fogja érdemben feldolgozni, megfelelő távlatokkal rendelkezve. 2 A cikkben sok az idézet, ezek helyesírását és szóhasználatát nem változtattam, hanem eredeti formában közlöm, úgy vélem, a korszak hangulatát így tudom a legjobban visszaadni. 3 Batthyány Lajosné Zichy Antónia és Károlyi Györgyné Zichy Karolina. Ok voltak a pesti fiatal reformnemesség társaságának irányadói 173