Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)
Gráfik Imre: Emlékező tárgyak
1.2. Közvetlen és konkrét utalással. 1.3. Bővített közvetlen és konkrét utalással. 1.4. Bővített általános utalással. 2. Tárgyak utalás nélküli felirattal 2.1. Föltehető, valószínűsíthető, kikövetkeztethető „felirattal". 2.2. LJn. „szöveg-minimummal". 2.3. Bővített szöveggel. 2.4. Kontextust jelző szöveggel. 3. Tárgyak felirat nélkül 3.1. Kontextushoz kötött tárgy (funkcionális értékkel). 3.2. Kontextushoz kötött díszített tárgy. 3.3. Különleges díszített tárgy (utaló motívummal, illetve szimbólummal). 3.4. Díszített tárgy (kiemelt, domináns utaló motívummal, szimbólummal). Feltétlenül szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az ajándék-, illetve emléktárgyak fentebb vázolt lehetséges értelmezésnél csak a teljes körű információk birtokában lehetünk bizonyosak. Azok hiányában csak lehetőségről beszélhetünk, mégpedig az alábbi fó-, illetve alcsoportok esetében: 2.1.-2.2.-2.3. 3.1.-3.2.-3.3.-3.4. Más szavakkal arról van szó, hogy a népművészet érdeklődési körébe sorolható tárgyaknál - esetünkben különösen a 3.2., a 3.3. és a 3.4. alcsoportokba tartozó tárgyak említésénél - nem járható út a formai elemek, stílusjegyek, motívumok axiomatikus jelentéstartalmának - tértől, időtől és társadalmiságtól való függetlenített - kivetítése. Ebben az összefüggésben - a szemiotikai elemzés esélyeiről meggyőződve, de nem túlértékelve azt - osztom a véleményt: „Tapasztalva, hogy újabban mennyire eluralják a népművészet ornamenseinek jelentésével kapcsolatos hazai irodalmat a hiteles adattal és módszeres tudományos kutatással alá nem támasztott spekulációk, rá kellett döbbennem a tárgyak készítőitől és használóitól eredő ilyen megnyilatkozások fontosságára... így például arra, hogyan sikkadhat el az eredeti képi üzenet már magában a tárgyat előállító háziiparos községben, illetve mi szolgálhat analógiaként az azt használók számára újabb értelmezés megalkotásához. Más, meghökkentő példákkal azt demonstráltam, hogy a motívumátadással nem társult szükségképpen az eredeti jelentés továbbítása is, továbbiakkal pedig azt, hogy a népművészeti ábrák nézői miként alakították hozzá a közhelyszerű értelmezéseket az adott helyzethez" (K. Csilléry 1993, 26). 93 •