Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Solymos Ede: A ponty a halászok jelképe

Ennyi pontyábrázolás mellett az a feltűnő, hogy a Herman Ottó által is „fóhalnak" nevezett ponty a korábbi századokban az árakban a csuka, márna és a compó után következik, nem is szólva a tokfélékről. Sőt, a múlt század végén az egyik képviselő arról panaszkodik, hogy olyannyira megfogyatkozott a halállomány, hogy „a pontyot, a halak e leghitványabbikát" Csehországból kell behozni (Solymos 1965, 15). 5. kép A potyka képe. (Herman Ottó 1887 után) A magyar halász mégis a pontyot tekintette mestersége címerének, hisz a felsoroltakon kívül még házát is azzal díszítette. A komáromi „céhmester házát egy aranyos ponty jelezte" - íija Herman Ottó (Herman 1887, 466), Alapy említi, hogy Pozsonyban „Kemény Lajos megmentette az utókor számára sikerült rajzokban Haybl János halászmester házának szép új barokk portáléját (Váraljai révpart 12), ahol az ajtó fölötti oromdíszben hal van kifaragva..." (Alapy 1983,151). Esztergomból egy 1876-ban készült, a Duna (ma Deák Ferenc) utcát árvízkor ábrázoló fényképen a jobb oldalon két, a bal oldalon egy ház kapuja felett látható a járda fölé nyúló vasrúdon pontycégér. Nyilván halászmesterek házát jelölték, hisz ebben az utcában azok laktak (Solymos 1989, 59-74). A tolnai halászcéh házát, melyet évekkel ezelőtt bontottak le, egy múlt századi metszetről ismerjük. A homlokzatán pontyos zászló lengett (Solymos 1978, 139). (11. kép) Baján a visszaemlékezések szerint a Zrínyi utcában volt pontyos ház, valamint az Árpád utca elején a már lebontott Schmidt Lajos féle ház falán volt ponty. Mi már az udvari fronton találtuk meg a feketére festett fapontyot, melyen felfedezhető volt az eredeti arany szín. A család nem vált meg az eredetitől, de hozzájárult, hogy a múzeum részére másolatot készítsünk. 414