Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)
Juhász Antal: Szegedi kézművesmesterek hagyatékai
Név Ingatlan vagyon A hagyaték lakóház egyéb ingatlan értéke Federer Viktória Hajós István Luczenpacher Pál 3 szoba, konyha, élésház, pince, 2 udvari szoba 3000 ft 2 szoba, konyha, kamra, szín, 2300 ft 2 szoba, 2 konyha, műhely, legényszoba, 2 kamra, szín, „házi fundus" 5163 ft tímárműhely 6357 ft 1797 11509 fi szőlő, bánomkert, 1810 4702 fi 1961 fi 3 szőlő, 1 vízimalom, 1810 14390 ft 4530 fi A palánki tímármesternek három szoba, konyha, élésház beosztású, alápincézett háza mellett udvari épületében még cselédszoba és „hátulsó szoba" található. Luczenpacher Pál asztalosmester házában a 2 szobán, 2 konyhán, 2 kamrán kívül műhely és az ott dolgozó legényeknek szállást nyújtó szoba is volt. A náluk kisebb vagyonú csizmadia házában is készült külön cselédszoba, ahol a mesterség szerszámait: a „tőkét", kerekszékeket, sámfákat, kaptafákat is leltárba vették, amiből arra következtetünk, hogy ebben dolgozott a mester a legényével. Hajós csizmadia 557 út, vagyis több mint 2,5 kat. hold, Luczenpacher asztalos 140 út (kb. 1100 négyszögöl) szőlőt birtokolt/ Előbbi az alsóvárosi részen, a Tisza mentén veteményesnek használt és gyümölcsfákkal beültetett kerti földet, ún. „bánomkertet" is szerzett. Kézműves családokban gyakori a szőlőbirtoklás: 1777-ben a szegedi kézművesek egyharmada bírt szőlőt a város körüli feketeföldi, vagy a homokon akkortájt telepített „högyekben". Lehetséges, hogy Kerhl tímármesternek is volt szőleje, különben nehezen érthető, hogyan maradt pincéjében özvegye halála után 114 és fél akó bor. A három hagyatékban a legnagyobb értéket a palánki tímár műhelye képviselte, amely a nyers és kikészített bőrökkel együtt 6357 forintért cserélt gazdát. Értéke több mint kétszerese volt a három szobás, alápincézett, két udvari szobával bővített polgárházénak, ami kifejezi a jól fölszerelt, raktári készlettel is rendelkező tímárműhelyben megtestesülő jelentős tőkét. Luczenpacher Pál vállalkozó kedvét mutatja, hogy három társával Palánk városrészben asztalos üzletet nyitott és hajómalmot építtetett. A bolt negyedrésze nem szerepel az értékbecslésben, de az új tiszai hajómalom, 4200 ft. értékkel, a tímárműhely után a második legnagyobb értékű ingatlan hagyatékainkban. Más 3 A 18-19. századi írott források a szegedi szőlőket „út" - némelykor kapa - mértékegységben adják meg. A népi emlékezet nyomán tudjuk, hogy 100 út szőlő kb. 800 négyszögöl területű volt. 36
