Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Filep Antal: Kérdések, feladatok a magyar nép csűr- és pajtaépítési hagyományainak kutatásában

fontos részmegfigyelés, technikai leírás figyelmeztetést adhatott, hogy gazdag emlékanyag várná a feldolgozást. (Ki kell emelni a teljesség igénye nélkül Szinte 1903; Bakó 1969, 1978; Barabás 1960, 1967; Ébner 1931; Gilyén-MendeleTóth 1975; Gönczi 1914; Gönyey 1957; Hofer 1957; Kós 1989; Vargha 1972; Vámszer 1940, 1977 munkáit.) A fentieken kívül különösen fontosak voltak kutatástörténetileg Selmeczi Kovács 1976, illetve Selmeczi Kovács 1989 müvei. A szakmai archívumok, adattárak értékeire is felhívja a figyelmet Vargha László 1997-ben kiadott posztumusz kötete. A kutatások 1948-ig terjedő szakaszát Vajkai Aurél közleménye teljességre törekvően összegezte, bibliográfiailag áttekintette (Vajkai 1948). Dám László egyetemi jegyzetei, tankönyvei a kutatások újabb problematikájában is segítenek tájékozódni. - (Vö. Dám 1980; 1992 művekkel!) A pajták, csűrök néprajzi vizsgálata nem nélkülözheti a történeti források elemzésének tanulságait, ehhez fontos kiindulást kínál Hoffmann Tamás tanulmánya (Hoffmann 1959). A 17. század bővülő feudális forrásanyagának társadalmilag is sokrétű, agrártörténetileg, néprajzilag, építészettörténetileg egyaránt kiválóan értékesíthető dokumentumait ismerhetjük meg Kalotaszegről és Fogaras vidékéről - (Jakó 1944, Prodan 1970-1976 okmánykiadásaiból). Tájékozódásra kiválóan alkalmas az MTA Művészettörténeti Kutatói Intézetének (illetve jogelődeinek) a Magyar Országos Levéltár „Urbaria et Conscriptiones" gyűjteményét szemelvényekben ismertető sorozata is, amely az egész történelmi országterületet reprezentálja. Igaz, a közlésre válogatásnál a néprajz és az agrártörténet szempontjai csak alárendelten érvényesülhettek. A történeti források anyagában való tájékozódásban rendkívül hasznos Szabó T. Attila néprajzi szempontokat is érvényesítő szó- és nyelvtörténeti kutatása. (Szabó T. 1978, 235-243 között közli a csűr szóra és összetételeire, származékaira vonatkozó 16. századtól fellelhető helyrajzilag is pontos adalékait. Forrásutalásai azt is lehetővé tehetik, hogy a kutató megkísérelje mérlegelni, hogy az egyes adatok milyen társadalmi rétegre vonatkoztathatók.) A gazdag forrásadottságok ismeretében annál inkább fájlalhatjuk, hogy máig folytatás nélkül maradtak azok a búvárlatok, amelyeket Takáts Sándor végzett a század elején (Takáts 1910; 1917). Nagyon nagy kárára a hazai történettudománynak és a társdisciplináknak, a kutatás érdeklődése az adalékok felhalmozódása ellenére elfordult e témakörtől, pedig a történelmi fejlődést egyaránt fontos lenne az agrártörténet, építészettörténet, művelődéstörténet összefüggéseiben feltárni, de a beható vizsgálódások elengedhetetlenek lennének a településkutatás számára is. Az etnográfiai megismerés adalékai sem lesznek rendszerbe foglalhatók, megnyugtatóan értékelhetők, amíg a társadalom-, gazdaság- és művelődéstörténet oldaláról elmarad az érdemi támogatás. A történelmi összefüggések nélkül nem lesznek értelmezhetők és adaptál 334