Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Tomisa Ilona: A képírómestertől az olajnyomatig. Adalékok a templomi zászlókészítés történetéhez

ábrázolta. „Deus propitius esto mihi peccatori - Isten légy könyörületes hozzám, bűnöshöz" - felirattal (Kumorovitz 1955. 35). A saját végváraikban katonát tartó magyar főurak csapatzászlói közül a Nádasdy és az Esterházy-félékről vannak adatok. Az 1548-ban Eger alá vonuló Nádasdy-hadak „tafota lobogódat használnak. 1555-ben pedig a hadba vonuló Nádasdy alakulat tartalékanyagot visz magával zászlók készítéséhez: „...tafota zászló és zászlócskák részére...apró szegeket a zászlócskák fölszögezésére...apró szegeket lobogónak és ötuen szeget öregbet, eg'ueg' g olczot lobogohoz, Vramnak het ref olasz poztot".

1 A legrégibb (XVI. századi) Esterházy-zászló vörös damasztselyemből készült, stilizált arany lángnyelvek díszítik, előlapján Mária, hátlapján pedig a keresztre feszített Krisztus olajfestésű képe látható (Szendrev 1896, 307, 583, 722). Mint az eddigiekből is látszik, a zászlókat gyakran festették ebben az időben, s számos adatunk van arra, hogy főuraink gyakran foglalkoztattak képírókat zászlóik festésére. Batthyány Ádám 1637-38 között vezetett számadáskönyvében a következőket írja: „Az kep írónak az ky az szallokat /zaszlokat/ iria attam aram 10. 1637. jan. 5. Az kep írónak az aranioszasabol (t. i. a zászlók aranyozásából) attam aranion 7 d. 60 f."

2 A képíró nevét nem mindig tüntetik fel, s gyakran külföldi mestert alkalmaznak. így pl. 1654-ben egy bizonyos Gaspar Deila bécsi császári udvari festő ad számlát Batthyány Ádámnak egy zászló elkészítéséről: „Az minemű uörös kamuka zászlót csináltattak, arul ualo, ez az képiro auzzughgiaual edgőt." 1636 június 23-ikán a szalónaki tiszttartó Tóth (Tott) István ezt jelenti urának Batthyány Ádámnak: „Az nagyságod levelett ueuen megh értettem mitt iryon nagyságod az kép iro felől, az mellyett az nagyságod parantsolatya szerenth mindgyártt által kültem uolna, ha itthon lett uolna..." (MDK-A-I., 24/1023). Terestyéni Mihály németújvári fövárnagy 1643 július 28-ikán arról tudósítja urát, hogy „a zászlókat fölhozatta és a kútnál szaradnak". 1690. február 4-ikén Rohoncról keltezett levelében Koczy Pál Batthyány Ádám fögenerálishoz írott jelentésében ezeket írja: „Az eődvezőlt Francsics Adam bortőltő zaszloja vigett képiro Kéri Gjőrgj uramal beszéltem, eő kegyelme azt válaszul adot, ha eő kegyelme maga mind az araniot, mind peniglen ezüstet-is hozaja adgya, tehát f. 48. Kölőmben nem csinalhatia mind azon altai meg alkuszék Nagyságoddal, ha pediglen Nagyságod maga araniot mind ezüstet-is meg adgja, tehát harmincz niolcz forintot kivania." (MDK-A-I., 24/319). A példák 1 OL. Nádasdy-iratok, B/1555. 250/a. 2 Művészettörténeti Dokumentációs Központ (MDK) -A-I. 24/806.782. Eredetije a Batthyány család Körmendi levéltárában, XVII. század. Számadások. 3 MDK-A-I. 24/1023„einen Haubt Fahnen zue der Leib Quardy von rotten damaskh 3 eilen lang mit Spiz ist auf ein seidten ein Chruziuix sambt unser lieben Frauen und heyligen Johannes. Auf der ander seidten unser liebe Frau mit dem Jesus Khindl in einer verguldten sunnen und Zebter in der Handt... Summa 30 f. 11 kr." 261