Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)
Flórián Mária: Polgárosodág a 18. századi magyar közrendű férfiak öltözködésében. A mellény
főleg az osztrák szomszédságban lévő területein még a 19-20. század fordulóján is használt volt, de mellre való, melles, melence szinonimáját is ismerték 4 5 Csak feltételezésekre hagyatkozhatunk arra vonatkozóan, hogy a 18. század elején milyen volt és miben különbözött a lajbitól a pruszliknak nevezett öltözetdarab. A 19. század eleji ábrázolásokon azonban gyakran látható egy olyan mel-lényféte is, amelynek két vállvarrása mellől két sor gombolás indult a derékvonal felé, egyébként teljesen fedte a mellkast, éppúgy, mint osztrák megfelelője, a Brustfleck. A 18. század eleji nyelvi bizonytalanság után, amikor a német ruhafélék magyar nevet kaptak, a század végére, a 19. század elejére a magyar nyelv befogadta, asszimilálta az új ruhafélék idegen nevét: a lajblii és apruszlikot. 4. Eddigi példáink arra vonatkoztak, hogy a mellény mikor és hogyan lett hozzáférhető a nyugati divatot terjesztő német szabók révén a magyarországi megrendelők számára. A mellények eleinte csak a megrendelésre varró váltómíves német és magyar szabók műhelyében, csak a tehetősebbek számára készültek. Milyen lehetőségei, útjai voltak annak, hogy ez a ruhaféle a köznép soraiban is terjedjen? Mikor került a mellény a tömegárut készítő vásármíves szabók termékei közé, akik a 18. század elejétől az alföldi területek felől a Dunántúl felé haladva a század végére az egész ország területén dolgoztak? Még az 1700-as években is élt az a szokás, hogy egy fejedelem, főúr, de még egy tehetősebb gazda is foként ünnepi alkalmakra felruházta, egyenruhába öltöztette szolgáit. Az inasok, szolgák egyenruháját jelölő, a hozzánk szintén német közvetítéssel érkező libéria szó a 17. század második felében lett otthonos magyar földön. Még fiatalabb, a 17. század végére tehető nálunk a katonai egyenruha mundér neve (Horváth 1978, 130, 144-145). A szabók készítményei között ebben az időben jelentek meg az „egész Libéna varrására," „Katonának egész Mundér varrására" utaló tételek. 4 6 A csatlósoknak, kocsisoknak a libéria, a katonáknak az egyenruha a magyar szabók műhelyében is készült. Esetenként éppen az egyenruhák révén teijedt egy-egy új divatú öltözetdarab, nevezetesen a lajbi is. 4 7 Rettegi György meg is jegyzi, hogy a magyar regement német ruhába való 4 3 Fél 1938, 250. - a mellet befedő, hátul csukódó posztómellesi Szakmárból és Zalából említi. 4 6 BAZML- Sátoraljaújhely IV. A. 1001/b. Loc. 98. No. 282. 1696. Abaúj vm. 4 7 TML Közgyűlési Iratok 4:281. 1-15. 1743. Pest, Pest-Pilis-Solt vm. - így kerültek például a Pest vármegyei magyar szabók termékei közé az alábbi tételek: f.d. Csatlósoknak való liberiaj hoszú négy réfbűl álló Tógáknak var rásátúl Selem Paszamántal két felől ki varratt liberiaj Dolmántúl Ugyan Csatlósoknak való nadrágért, ha alúl a lába Száránál ki meczik, és más Posztót applicál hozzá 's Kapcsokat rak reája Csatlósoknak való fekete Sővegnek paszamántal való ki var rásáért, hal csontot belé csinálván, és megh béllelvén -.20 -.50 1.25 1.40 200
