Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Endrei Walter: A magyar guba ősei

Ugyancsak gondos elemzéssel tették közzé a legkorábbi nyugat-európai „gubaszövetet". I. Fülöp (1052-1100) francia király ujjatlan vörös gyapjúkabátját „velour de laine", tehát gyapjúbársonyként ismerteti a folyóirat,

1 jóllehet a 14. század előtt bársonyt nem szőttek. Ki is derül a szövetről, hogy 3/a. kép A guba szövetszerkezete néhány európai népnél (Marková) a/ szlovák; b/ spanyol „...vászonkötésű, lánca és vetüléke kender, egy második gyapjúvetüléket vetettek be, mely a bársony szálnyalábot volt hivatva alkotni: ez minden második lánc alatt halad el. A bársonyvetülék a szövőszéken egy szárra volt tekerve... erről húzták le szakaszosan, hogy a furtöcskéket képezzék. E vetülék 1 mm-nél kissé nagyobb átmérőjű és a fürtök kissé hosszabbak 3 mm-nél. A szövet teljes vastagsága kb. 4 mm. A gyapjúvetülék alig sodrott." 1 Az Archéologie Médiévale 22 (1992) 368-392 cikkére L. v. Wilckens hívta fel a figyelmemet, amiért itt is köszönetet mondok. A kabátot Saint-Benoit-sur-Loireban őrzik. 185