Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Bakó Ferenc: Adatok a győri múzeum kékfestő gyűjteményéhez

vándorló legénynek egy kék zsebkendőt kellett az ujjaira csavarni, hogy lássák, ő kékfestő. Pápán a Kluge cég 120 éves, ott minden régi szerszám megvan még. A műhely egyik fontos bútora a formaszekrény, vagy mintázó szekrény. Ebben tartották a mintákat." A Romanek (Róka) féle kékfestő műhely három részből állt: kipa szoba, fekete konyha és tarkázó. A kipa szobában festettek, ott volt elhelyezve a négy kipa. A fekete konyhában főzték ki, keményítették az árut. A tarkázóban mintáztak. A mángorló a három helyiség előtti szín alatt állott nyitott helyen, hogy a levegő jól járja. Mángorlás közben az áru egy kicsit szárad. Rókáék a következő tárgyakat ajánlották fel a múzeumnak: kőkorsó, mozsár, sasi (Schwimmer), bárca, zsámoly, tarkázó asztal, minták, kefe, Wanderbuch (vándorkönyv), oklevél, fénykép. Szegeden a Farkas Gyula (azelőtt Ivánkovics) cégnél képeket lehet találni a kékfestés menetéről. Ehhez hasonlók lehetnek azok, amelyek a győri múzeum tulajdonában vannak. Ezek is a kékfestés egy-egy mozzanatát ábrázolják, amint Ehling Péter előadja: A képek, amelyek Schiffer hajdani győri kékfestő műhelyének falán lógtak, bádoglemezre festve a kékfestő munkát mutatják be úgy, amint ezeket Schiffer műhelyében egykor a mester és 28 segédje végezte. 4. kép. Látszik rajta egy mángolló, ahogyan a ló forgatja. Mögötte bújó, ahol a ló megfordult. „Hopp''-ot kiáltottak és megfordult. Azért kellett a lónak megfordulnia, hogy a mángolló a másik oldal felé mozogjon. Ha két kerék volt fent (a képen csak egy kerék látszik), a lónak nem kellett megfordulni. A ló szeme maszkával van bekötve, hogy meg ne szédüljön. A ló kumatos (!) szerszámban van, hámfával. A ló felett a fogas orsóba kapaszkodtak a fogaskerék orsói. A főtengely egy szárító felett megy át, annak oldalán nagy fogaskerék, amely a haspli, a pámoló (végfelhajtó) fogaskerekét hajtja. A fogaskerék a görgő végén van. amire a jobboldali alak pámolja a véget, a bal oldali alak ereszti a véget. Ha feltekerte, umslaug-ot (védővászon) teker rá, két madzaggal leköti és a mángolló alá teszi. A kép bal oldalán van a mángolló. Felette a hajtó rúd közepén egy henger, amelynek a két végén perem van azért, hogy a rákötözött kovácsoltvas lánc le ne csússzék róla. Ez a lánc mozgatta a mángollót jobbra és balra. Alatta két görgő van. Ha nyugszik a mángolló, négyet is tesznek alája, hogy meg ne vetemedjék. A mángolló addig megy el jobbra vagy balra, míg a közepe az egyik görgő fölé nem ér. Akkor a súlya az egyik oldalra billenti („fulesik"). Akkor kicseréli a görgőt egy másikkal, amit most pámolt. 168