Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Galavics Géza: A soproni „Esterházy-Madonna"
Megfesteti egészalakos portréját magyar ruhában, régies hajviselettel, hatalmas vadászkutyával lába mellett, azaz olyan modorban és kellékekkel, amelyek a saját korában már régiesnek és szokatlannak tűntek, de pontosan egy eztek nagyapjának a családi ősgalériába festetett képmásával 7. A legkülönösebb a Pál nádor képviselte művészeti tradiciót követő műalkotások közül saját életnagyságú, térdelő síremlékszobra, amely típusában is egyedülálló a barokk kor magyarországi világi síremlékei között. Esterházy Pál Antal ugyanúgy imára emelt kézzel, az örökimádás pózában faragtatta ki magát, mint Pál nádor is az általa készíttetett kismartoni Esterházy-mauzóleum (azóta lebontott) felső kápolnájának szoborfülkéjében. (3—4. kép) A hasonlóság oly szembetűnő, hogy az osztrák és a magyar művészettörténeti szakirodalom is Esterházy Pál Antal síremlékszobrát évtizedeken át Esterházy Pál nádor szobraként tartotta számon 8. Ebbe a sorba illeszkedik a soproni Esterházy-palota bejárati kapujának Esterházycímeres Madonna-szobra is. Pál Antal ugyanis e téren is nagyapja példáját követte, aki nevezetes Mária-kegyképes könyvének (Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föltett eredeti, Nagyszombat 1690) mind a 117 metszetillusztrációján az adott Mária-kegyképet és kegyszobrot az Esterházy-címerrel kötötte össze, s ugyancsak ő volt, aki kastélyai és palotái bejárata fölé több helyütt Mária-szobrot vagy képet illesztett, hogy ezzel önmaga személyét és családját Mária oltalmába helyezze. Ezek közül a kismartoni és a kőszegi várkastélyon mára csak a Mária-képek kerete emlékeztet erre, kedvelt nyári lakának, a Kismarton melletti Páriskastély homlokzatának Mária-képét pedig csak egy metszetábrázolás őrizte meg, ám a 7 Pál Antalnak ez a XVII. század közepén készült képmása — a győri Xántus János Múzeum tulajdonából (253x151 cm, ltsz. 55.233) — hosszú ideje a fertődi Esterházy-kastély állandó kiállításán látható. Székely Zoltánnak, a győri múzeum művészettörténészének szíves közlése szerint a kép (párdarabjával, Esterházy „Fényes" Miklós egészoldalas képmásával együtt) valószínűleg a győri vármegyeházáról került a múzeumba. Megfestése az Esterházy család közreműködése nélkül aligha képzelhető el. Pál nádor egészalakos, őt magyar ruhában, lábánál fekvő kutyával ábrázoló portréjából többet is őriznek a kismartoni (Inv. Nr. B00027, B00026) és a fraknói (Inv. Nr. II/9/9) gyűjtemények, s ilyen típusú a Trophaeum-ban szereplő metszetarcképe is. Dr. Gerda Mraz, az egykori Museum Österreichischer Kultur, Eisenstadt vezetője kezdeményezésére nagyrészt elkészült a herceg Esterházy család portré-ikonográfiája, amelyben a XVII. századi portrékat e sorok írója, a XVIII. századiakat — köztük Pál .Antal arcképeit is — Buzási Enikő dolgozza fel, a XIX. századiakat pedig Cennemé Wilhelmb Gizella készítette el. o Pál nádor sírkápolna-beli szobrához lásd a tanulmány 5. jegyzetét. Pál Antal térdelő síremlékszobrát az osztrák műemléki topográfia (Frey, Dagobert—Csatkai, André: Die Denkmale des politischen Bezirkes Eisenstadt. ÖKT XXXIV. Wien 1932, 46) nyomán tartotta Esterházy Pál szobrának a magyar szakirodalom (Aggházy Mária:A barokk szobrászat Magyarországon. Budapest 1959. II. 14o) s elfogadta a Paul (+1708) vagy Peter (+1714) Strudel feltételezett szerzőségét is. Kételyeit abban, hogy a szobor valóban Pál nádort ábrázolja, először a kismartoni kolostor rendtörténésze, P. Weiss Mihály fogalmazta meg az 1980-as évek elején az odalátogatóknak, s feltételezte, hogy Pál Antal az ábrázolt. Feltételezését igazolja Pál Antal J. M. Millitztől festett képmásával (1759) való összevetés (Eisenstadt, Schloss Esterházy, Inv. Nr. B00021, kiállítva és reprodukálva Die Fürsten Esterházy ... i. m. Kat.XII/10, képe 187). A szobor a legújabb szakirodalomban már így szerepel: Koller, Manfred:Die Brüder Strudel. Wien 1993. 208. Esterházy Pál szobra fából készült, Pál Antalé márványból, s mindegyik mellé feleségük szobrát is kifaragták. Pál Antal és felesége szobra ma a kismartoni ferences-templom Esterházy-sírboltjában áll, de hogy hova készültek, s mi volt eredeti funkciójuk, mindezideig nem tudtuk Említésüket nemrég találtuk meg a kismartoni Ágoston-rendi apácák kolostorának és templomának 1782-es feloszlatási jegyzőkönyvében, amelyből kiderül, hogy a templomban Esterházy Pál Antalnak és feleségének márvány mauzóleuma állt, s ehhez tartozott a két térdelő szobor is. Ám e mauzóleumba csak a szívük volt eltemetve, mert tetemüket a családi sírboltba helyezték. (Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Inventarien der in Hungam aufgelassenen Klöster, Eisenstadt, Augustinerinnen Kloster, A 2770 (Új jelzet C 103); MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Levéltári gyűjtemény, kutató Sprenger Mária). 196
