Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Gömöri János: Fertőrákos Árpád-kori temploma

feszülethez tartozott ez a tartószerkezet. A sekrestyét az ajtó elfalazása után lebontották. Erre mindenképpen 1651. és 1662. között került sor. Keltezés Templomunk 1429-ben már állt, 1662-ben lebontották. Alaprajzi formája alapján a XV. sz.-nál korábbra kell kelteznünk. A szentély alapozása mellett talált XI—XII. századi fazékdarabok alapján feltételezhetnénk, hogy a templom még a XII. században felépült. Csak a Győri egy házmegye területét tekintve, félköríves szentéllyel már a XI. században

2

1 és a XII. században is emeltek egy szerűbb, kisebb csarnoktemplomokat

22 (7. kép). Tipológiai alapon azonban inkább a XIII. sz. eleje és a XIII. sz. közepe közti időre keltezik a hasonló alaprajzú templomokat. Közöttük — érdekes módon — a Boldogasszony tiszteletére szenteltek néhány olyan egyházi épületet, amelyek vaskos tornyukkal, félköríves vagy patkóalakú szentélyükkel és az egyszerű falusi templomoknál hosszabb hajójukkal a fertőrákosi első templomhoz hasonló alaprajzi jellegzetességeket mutatnak. Ilyen az ásatással hitelesített celldömölki bencés apátsági templom romja a XII. sz. végéről vagy a XIII. sz. elejéről.

2

3. A Gutkeled nemzetség által 1138-ban alapított csatári bencés apátság XIII. sz. közepére keltezett temploma a fertőrákosinál igényesebb kőfaragó munkákkal készült, íves szentélye külső lizénákkal díszített, vaskos tornya és alaprajzi arányai azonban a fertőrákosi templomhoz hasonlóvá teszik

2

4. Megemlítendő Nagyrákos határőrfalu Ny-i tornyos, félköríves szentélyű Boldogasszony temploma is. amelyet a XIII. sz. közepe táján, téglából építettek

2

5. Sopron közvetlen környékének Árpád-kori templomai között a csávái (Stoob, Burgenland) Keresztelő Szent János templom mutat templomunkkal alaprajzi rokonságot. Patkóalakú, boltozott szentélyének és famennyezetes hajójának mintájára kell elképzelnünk a rákosi templom szentélyét és hajóját is. A csávái szentélyt a XIII. sz. elejéről származó falfestmények díszítik

2

6. Félköríves záródásúak a fertődi (süttöri)

2

7 XII. sz.-i vagy korai XIII. századi, a harkai

2

8 XIII. sz. elejei, a nagylózsi

29 XIII. sz. elejei templomok. A tört kövekből épült csarnoktemplomok a rákosi templomhoz hasonló, hosszú hajóval és köríves szentéllyel Királyhidáról (Bruckneudorf, 17 m) és Harkáról (15 m) ismerték. Az előbbit a XII. sz. végére, az utóbbit a XIII. sz. elejére keltezik

3

0. A XIII. sz. végéig kedvelt volt ez a templomforma, ezért tipológiai alapon nehéz pontosabban meghatározni az építési kort. Abszolút kronológiai szempontból a szentély falai alatt talált XI—XII. századi cserepek csak azt jelentik, hogy a templom felépítése előtt már lakott volt a településnek ez a dombja. A templom építése szempontjából post quem kelteztek. 2

1 Valter Ilona i. m. 294. o. Zalavár 2

2 Valter Ilona i. m. 107. o. Németlövő (Deutschschützen), Ruszt (Rust) 228. o. 2

3 Kozák Károly: Jelentés a celldömölki középkori bencés apátsági templom feltárásáról. ArchÉrt 88. (1961) 118. o.; Valter Ilona i. m. 95. o. 2

4 Valter Ilona i. m 97. o. oc Valter Ilona i. m. 195. o. 2

6 Valter Ilona i. m. 247. o. 2

7 Csatkai — Dercsényi i. m. 113. o., 28. kép. 492. o. 2

8 Feld István: Románkori templom Nagylózson. Műemlékvédelem 24. (1980) 73. o.; Valter i. m. 172. o. 2

9 Feld István: A nagylózsi temetőkápolna építéstörténete. SSz. 1981, 289—313. o.; Valter i. m. 193. o. 3

0 Valter i. m. 31. o." 38