Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Horváth Zoltán: Sopron szabad királyi város téglaégetője (1830-1893)
Megjegyezzük, hogy 1858-ban és 1885-ben is 1000 db falazótégla mintegy másfél métermázsa búza árába került. Az árak ingadozására több példát a Bach-korszak bukása és a Schinerlingprovizórium megszűnésének idejéből találtunk. A falazótégla és a tetőcserép ára 1847-től 1863-ig fokozatosan emelkedett, 6 pft 48 krajcárról 10 pft-ra, illetve 9 pft 12 krajcárról 13 pft-ra. A falazótégla ára 1854 és 1855-ben 9 pft, a tetőfedőé 15-17 pft. Tekintettel a gyenge értékesítésre 1859-ben, a Bach-korszák bukásakor a falazótégla ezrének árát 12 frt-ról 10 frt-ra, a tetőcserépét 18 frt-ról 16 frt-ra szállították le. 3 1 Majd 1860. március 24-én a falazótégla árát még tovább 10 frt-ról 9-re, a tetőcserépét 16 frt-ról 15-re csökkentették ahogy azt a többi téglagyárosok is tették, 3 2 végül szeptember 15-én már csak 14 frt-ban határozták meg. A kereslet hiánya miatt a téglagyár területén 187600 darab falazótégla és 334 950 tetőcserép készlet halmozódott fel és az égetésből kikerült téglát és cserepet már nein tudták elhelyezni. 3 3 Az év végén azonban a téglát eladták és csak 60 000 darab maradt, a tégla árát pedig 9 frt-ról 11 frt-ra emelték. 3 4 A Schmerling-provizórium bukása idején is árcsökkentés volt. Teljesen hiányzik az építkezési kedv, állapította meg a Gazdasági Bizottság 1865-ben, ezért a téglagyártást minimumra kell csökkenteni. 3 5 1865. február 12-én a falazótégla árát 1000 darabonként 8 forintban állapították meg a tetőcserépét 12 forintban, majd szeptember 9-én 11 forintban 3 6 A téglagyárosok az 50-es években a telepüket bővítették, viszont a 60-as években a kereset hiánya miatt panaszkodnak, „különösen Sopronban, ahol két év óta több téglaégető üzletével felhagyott, mert veszteség mellett dolgozott", olvashatjuk az 1863-1865 évi Kereskedelmi és Iparkamara —jelentésben 3 7 Néhány esetben a téglagyárak a keresletnél kevesebbet állítottak elő. így a bécsi világkiállítás építkezéseihez 1871-ben a soproni gyárak nagyon sok téglát szállítottak ki, ugyanakkor kevesebbet égettek a korábbi évekhez viszonyítva. 3 8 A kevesebb téglaégetés oka részben a munkerő hiánya volt. A munkások 1871-ben béremelést követeltek. A városi téglamester díjazása a szerződés értelmében nem emelkedhetett, ezért a munkásokat nem tudta fizetni. A munkások eltávoznak és a város tégla nélkül marad - állapította meg a tanács. A fizetésük azért is kevés volt, mert 22 égetés helyett csupán 10 volt. 39 Ezért a téglamester díját jobbnak látták gy ors intézkedéssel jelentősen felemelni, mégis a téglagyári munkások túlnyomó többsége itthagyta a várost. Idegenből voltak kénytelenek dolgozókat toborozni, hogy a téli előkészítő munkálatokat elvégezhessék. 4 0 1871-ben, a konjuktúra következményeként a falazó tégla ára 26 frt, a tetőcserépé 18 frt volt. 4. A városi téglaégető évenkénti mérlegének (nyereség vagy veszteség) ismertetése előtt bemutatjuk az alábbi táblázatban, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 18573 1 SVL. Prot. Wirtschaftscommissions 1859. június 11. 952 sz. 3 2 Uo. 1860. március 21. 319. sz. 3 3 Uo. 1860. szeptember 15. 1265. 3 4 Uo. 1861. január 28. 102. 3 5 Uo. 1865. szeptember 9. 414. 3 6 Uo. 66. és 363. 37 Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1863 -1865. Sopron, 1866. 15. 3 8 SVL. Fasc. XXV. Nr. 16793. - 1871. december 28. 3 9 SVL. .APOe. Fasc. XXV. Nr. 17913. - 1871. október 17. 4 0 Uo. Fasc. XXV. Nr. 16727. 292
