Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Mikó Sándor: A Vághy család pere 1638-ban

Mikó Sándor A Vághy család pere 1638-ban A Vághy család a XIII. és a XIV. század fordulóján minden bizonnyal házasság révén szerzett több helyen birtokot. így kerülhetett a XIV. század első negyedében (1324) Röjtök is tulajdonába.

1 Dokumentumok igazolják, hogy a két testvér, Benedek és Miklós 1326-ban birtokfelosztás céljából I. Károly király (1308—1342) előtt Visegrádon osztályos egyezséget kötött.

2 A vagyonmegosztásra azonban Röjtökön 1328-ban került sor: „Divisio Familiae Vághy in Possessione Röjtök in Co!mi]t[a]tu Soproniensi a. 1328 inter fratres facta". A szántó, a kaszáló és az erdők a nyugati részen Benedeknek, a keleti részen pedig Miklósnak jutottak: „Terra arabilis cum foennto(l), et Sylvis in eadern Possessione Röjtök a plaga orientali ex parte ejusdem Fluvii Ikva ad partem meridionalem terram Abraham útja (!) Benedicto, ab occidente Terra arabilis similiter cum foennto(!), et Sylvis Nicoiao cum suis haeredibus cesserunt." Az Ikván volt egy malom is: Vnurn uero molendinum in praedicta possessione Rehtek super fluuio Ikwa nominato existens". Ez Benedeké lett.

3 A XVI. században Röjtök teljhatalmú ura még a Vághy család volt. Nevéhez fűződik a templom felépítése és a major létrehozása. A templom első említése Csatkai Endre szerint 1524-ben történt,

4 a major pedig 1548 körül alakult meg. A család földterületének nagysága, jobbágyainak és zselléreinek száma azonban lassan csökkent, mert az oldalági rokonság és egy-két nemesi család is szerzett itt magának kisebbnagyobb birtokrészt a Vághyakéból. A XVI. század második felében már ingatlanai voltak itt a Nádasdy családnak is. Ezt bizonyítja a „Kapu Tartomán" 1587-ben készült gabonadézsma jegyzéke, mely szerint az alábbi röjtöki lakosok fizettek dézsmát Nádasdy Ferencnek: Sobb Pál, Kósa István, Lőrincz Imre, Szanyi István, Dobay Imre, Kis Péter, Ravasz Ambrus, Lőrincz István, Szanyi Tamás, Kopasz Máté, Eszes György, Somogyi Imre, Varga Benedek. A dézsmából származó kepék összege (egy kepében — a megyei gyakoriság — 18 kéve) 27 1/2 kepe volt, amelyet 1 forint 50 dénárért váltottak meg.

5 A XVII. század közepén a Hertelendyek ültek a Vághyak birtokába, ugyanis a Vághy család kihalt. A feudalizmussal szükségszerűen együtt járt a törvények durva megsértése, a tulajdonok (ingó és ingatlan) erőszakos megszerzése. A feudális urak fegyveres emberei be-betörtek a szomszédos uraságok „birodalmába", ahol raboltak, hatalmaskodtak, határrészeket szálltak meg stb. Ez történt a XV. század végén Röjtökön is, amikor a Kanizsaiak alattvalói nemcsak a röjtöki, hanem a lózsi és az ebergőci Nagyerdő egy részét erőszakkal elfoglalták és a lövői Nagyerdőhöz kapcsolták. E „vakmerőség" kivizsgálását Ulászló király 1501-ben a lózsi Viczay Jánosra bízta: „Penes mandatum Vlad. Regis Joannes de Vicza desuper curat inquiri, quod Kanisaiani quasdam Sylvas occupaverint, et actu detineant."

6 1 Belitzky János: Sopron vármegye története. I. k. Budapest, 1938. 679. 2 Hazai Okmánytár. V. k. Győr, 101. 3 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) P. 623. II. k. 28. sz. — II. es. 2. G. Hazai Okmánytár V. k. 101. 4 Csatkai Endre és Dercsényi Dezső: Sopron és környéke műemlékei. II. kiad. Budapest, 1956. 586. - OL. E. 159. Sopron 1587. Bogdán István: Magyaroszági űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek. Budapest, 1991. 404—405. 6 OL. P. 623. II. k. 28. sz. — I. es. 2. A. 119