Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Holl Imre: Ónkannagyártók a 15. századi Sopronban
mutatja, hogy itt is ismert volt a régi nevén vert-tálnak nevezett: a kalapácsütésekkel megdolgozott felületű közepes- és nagy méretű tál. Ez az eljárás az anyag tömörítésével azt a célt szolgálta, hogy az igénybevételnek jobban ellenálljon, ráadásul az egyenletes ütések a felületen szép mintát is alkottak. (Ilyen volt két budai mesteijegyű tál is, a 16. sz. elején készült. 4 2) Az árszabásból itt is kiderül, hogy az óntárgyaknál a szorosan vett munkabér az anyag árának csak töredékét képezte. A soproni leltárakban nem találkozunk néhány tárgyfajtával, amelyek egyébként ekkor másutt mindennaposak voltak: ón kanalakkal és poharakkal. E szerint itt a gazdagabbaknál inkább az ezüst pohár és a meszelyes kis ónkancsó a többieknél a régészeti leletanyagban gyakori cseréppohár volt kedvelt; a fakanál pedig általános volt. 4 3 Az óntárgyak díszítésére csak egy adat utal: Sefenberger György javadalmas pap hagyatékában valamennyi tányér, többféle tál és a két tormáscsésze a peremén és a közepén lóherelevél mintával volt díszítve (tehát készletet képeztek). 4 4 Az ilyen rajzot poncolóvassal ütötték be a kész tárgyakba; az ötvösségnél kedvelt ilyen díszítésmódra óntárgyaknál eddig nem találtunk példát. A soproni ónöntők kis létszámuk miatt nem szerveződhettek sem céhbe, sem saját külön vallási társulatba — nyilván más mesterségekkel (ötvös, kovács, rézműves) társultak. Csak 1615-ben jelentkezett a céhalapítás igénye 4 5 A képek forrása: 1. kép: a szerző rekonstrukciója. 2. kép 1: G. Mäleßkircher: Jézus vendégségben Simonnál (Táblakép vázlata) 1476. 2—3: A háztartás felszerelése. Nürnberg 1475. 3. kép 1—2: S. Brant, Narrenschiff fametszetei. Basel 1494. —3: A. Dürer, Szt. Jeromos (részlet) Basel 1492. 4: A. Dürer, Mária születése (részlet) Nürnberg 1511. —4. kép: Ónpalack, fotó Kádas T. * * * 4 2 Képe Holl 1987, 321. Abb. 9, 11. Átmérőjük 20,8 és 17,3 cm; az ostrom során megsemmisültek. —Az ebben a feldolgozásban szereplő, soproni vagy kolozsvári készítésűnek vélt tálról időközben kiderítettem, hogy salzburgi: Holl, Teil II. 4 3 Lásd ezekről Szende K. i. m. 88. A gazdagoknál a fakanálon ezüst veret volt. 4 4 Mollay K., SSz. 43 (1989) 130—138. 1514—1537 között ismert. Valamennyi óntárgya a fűtött szobában — Stube — volt. 4 5 Csatkai, i. m. —Nincs adatunk arról, hogy — szemben más mesterségekkel: kovács, tímár, mészáros, molnár, ács —legényt is tartottak volna, aki így helyben kitanulja a szakmát. 86
