Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Holl Imre: Ónkannagyártók a 15. századi Sopronban
kis cső alakú, belül csavarmenetes szája van. Űrtartalma 1,81 = egy pint. 3 4 Ez a furcsa alak (4. kép) célszerű megoldás a ládában egymás mellé sorakoztatott borospalackok számára. — Miután ilyen régi ónpalack eddig nem volt ismert (s a néhány XVII— XVIII. századi, kissé eltérő formájúból csak egyesével maradtak), nem gondoltak arra, hogy ezek eredetileg a pincetok készletei. 4. kép. Ónpalack Hahótról, 1500 körül (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg) Most már megérthetjük, mi is volt Alföldy Bálintnál a „...II futtral mit jlaschen" (1492); Zirkendorffernél „am kheller mit jlaschen" (1503) és Weczer Farkas plébánosnál „Item I kheller mit VI jlaschen" (1534). Utóbbinál jellemző, hogy nem a többi nagyszámú ónedény között sorolják a leltárban, hanem külön a fegyverek, ruhák sorában, útitáskákkal együtt. A pincetok hat boros-ónpalackkal a tehetős polgárok és nemesek útifelszerelésének tartozéka volt. Valószínűleg ugyanilyen célokat szolgált sok esetben a táltok és tányértok is (1550: Eg tok tal on, Eg tok talner on) 3 5, ha az útra egész készletet vittek. 3 4 Holl I.: Anteus, i. m. —Lelőkörülményei alapján a palack 1500 körül készülhetett és a 30-as években esett a kútba. 3 5 Szamota J.—Zolnai Gy.: Magyar oklevél szótár. (Budapest 1902—1906.) 953. — 1544: Az palazk tokbeli on palazkot. 1546: Az taal tok kolczastol. U. o. 953, 996. stb. — A kulcsra zárható tok itt és az erdélyi leltárakban mutatja, hogy értékes tárgyakról van szó, nem pl. fatálról, fapalackról. — Más kérdés, hogy egyéb tárgyakat tartó fatokokat is útikészletnek tarthatunk, vagy csupán alkalmasabb tárolásra (egy olyan korban, amikor még kevés fiókos bútort használtak). Lásd: Egy zöld tok erezett fakanalakkal — J grien fueteral mit flederem löffelen " (Wetzemél), „ayn fuetral mitfladren löffeln " (1523: II/l. k. 413. javadalmas papnál), a drágább, puszpáng vagy gyökér-fa kanalakhoz. 84
