Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Holl Imre: Ónkannagyártók a 15. századi Sopronban
Gyertyatartó Csak kivételesen szerepel (1507: II/1. k. 303. „ain zynneiner stantner"), nem lehetett ebből az anyagból itt elterjedt a háztartásokban. A templomi felszerelésekről viszont még kevesebbet tudunk, de a bánfalvi Szt. Farkas kápolna tárgyainak összeírásában olvasható két sárgarézből öntött gyertyatartó mellett 1502-ben és később is: JI czinein leichter" (II/5. k. 117; 312.). A középkori ónöntők kedvelt terméke, mert anyagának minősége nem volt előírva. Pincetok — pincepalack, utazásra való készlet Evvel a tárggyal a középkori művelődés- és társadalomtörténet — de ugyanígy a régi óntárgyak kutatásának — egyik érdekes kérdését világíthatjuk meg. A megfelelő német elnevezés: „Flaschenkeller" (röviden: „Keller"), „Flaschen-futter", régi magyar nevén pincetok; a másik a pince palack (1556: Pinche palazk) azaz „Kellerflasche". Látható, hogy egymásra utaló elnevezések, melyeket régen jól ismertek. Az erdélyi inventáriumokat közreadó B. Nagy Margit szómagyarázatában: pincetok — borosüvegek szállítására készült rekeszes ládaféleség; amivel azonban csak egyik használati módjára utal. Ugyanis ez csak az újkorban terjedt el, de már a középkortól kezdve ismert volt az eredeti rendeltetés: boros ónpalackok szállítására készült kis láda. A megfelelő régi emlékanyag hiánya miatt az ónkutatás sem birkózott meg igazán a feladattal, ugyanis a középkorból nem maradt a gyűjteményekben ilyen rendeltetésű ónpalack. 2 9 A nemzetközi kutatás is téves értelmezésekkel próbálta magyarázni, sőt a „Kellerflasche" elnevezést nagyméretű, esetleg csappal ellátott, bor, sör, olaj tartására, hordására készített ónedénynek vélte; a „Keller" pedig a pincében tartott hordó alá állított nagy méretű, fedeles ónedénnyé vált (pedig ez nem az edény - hanem a tartója rövid neve.). 3 0 Egy pozsonyi adat szól arról, hogy a város 1485-ben a királyt ausztriai hadjárata során kísérő Beatrix királyné számára az ónöntőnek adott megbízást hat ónpalack („flassen") és a hozzátartozó ládika („fütteral") leszállítására. Ebben küldtek ugyanis ajándékba 6 pint bort. 3 1 Számos XVII. századi erdélyi leltárban szerepelnek a pincetokok, főleg ón palackokkal; mindig hat darab volt bennük! A palackok egy vagy másfél ejtelesek (1,37—2 1); a pincetok gyakran vasalt, kétoldalt vasfogantyúval és kulcsos zárral ellátott. 3 2 Bécsi ónöntők 1541-ben és 1565-ben készítenek „keller"-t ónpalackokkal, illetve ehhez való új palackokat 3 3, de ismert egy krakkói adat is. Az egyetlen régi ónpalack, amely ilyen pincetokba való, a Zala megyei Hahót (BuzádSárkánysziget) 1992. évi ásatása során egy kút fenekéről került elő. Szögletes alakú, lapos elülső és hátsó résszel; lapos oldalai csak 6,4 cm szélesek, 25 cm magas és felül A magyar ónkutatás során az inventáriumok elnevezéséből a Keller=pincetok azonosságát felismerte, de csak a 6—8 szögletü ónpalackokkal hozta kapcsolatba Weiner P.: Ónmüvesség. Budapest 1971. —Ezek viszont nagyon sokféle (bor, méhsör, konyhai szemes élelmiszerek stb.) használatúak. Nadolski, 1983. 172. A négyszögletes-lapos formát Weiner tévesen vizespalacknak tartotta. 3 0 Nadolski 1983. 97—98, 197. .Az utóbbi tévedést a magyar kutatás is átvette. —Továbbiakban azt is írja, hogy a leves (!) melegen tartását célozta a „Flaschenkeller". 3 1 Részletesen a további adatokkal Holl /.: Spätmittelalterliche Zinngegenstände von Búzád. In: Anteus 22 1995. sajtó alatt.) és Holl I.: Zinn...Teil II. (sajtó alatt) - Drassó 1647: Egy pincetok benne, hat ónpalackkal. —Uzdiszentpéter, Teleki Mihály udvarháza, 1679. — Nagysajtó, Apafi kastély, 1681. — stb. B. Nagy M.: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. (Bukarest 1973.) — Egy kivételével sohasem a pincében! Mais, i. m. 25, 32. Az első a kórház, a második a város számára. 83
