Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
G. Szende Katalin: Kölni kereskedők a középkori Sopronban
3. Kováts Ferenc, és őt követve más kutatók is elsősorban a husziták harci cselekményeit tették felelőssé a kölni kereskedők visszahúzódásáért, mondván hogy a Prága— Brünn útvonal igen veszélyessé vált. és ezért a kölniek jobbnak látták kapcsolataikat felszámolni. Ez a költségesebb. Bécset megkerülő út azonban az összeköttetések fénykorában is csak másodlagos volt. Pozsony és Sopron környékét pedig a harcok ill. a huszita tanok elteijedése csak az 1420-as évek után érintették közvetlenül 4 4. 4. A huszita harcok véleményem szerint legfeljebb katalizátorként erősíthették azoknak a gazdasági és gazdaságpolitikai tényezőknek a hatását, amelyek enélkül is előbb-utóbb a kölni kereskedők Duna-völgyi kapcsolatainak elsorvadását eredményezték volna. Egyre nagyobb számban jelentek meg ui. korábbi piacaikon a délnémet, elsősorban nürnbergi kereskedők, akik a XV. század második évtizedétől szinte teljesen átvették az ellenőrzést a Duna-völgyi kereskedelem felett 4-\ Sikereikhez feltétlenül hozzájárult az a támogatás, amelyet Luxemburgi Zsigmondtól kaptak. Az uralkodó ugyanis, feltehetően fő gazdasági tanácsadója. Nürnbergi Márk sugalmazására, igen előkelő szerepet szánt nekik az egész kontinenst átfogó gazdaságpolitikájának megvalósításában 4 6. így sikerrel vehették fel a versenyt kölni társaikkal, akiket ráadásul a saját városukon belüli politikai csatározások is meggyengítettek. Az 1370-es évekig ugyanis a posztókereskedők a mintegy 40.000 lakosú metropoliszban (4. kép) tőkeerejük miatt a számarányuknál jóval nagyobb politikai súlyt képviseltek. A XIV. század végén azonban a régi. befolyásos nemzetségek kivonultak a távolsági posztókereskedelemből, az új piacok felderítésében és kiaknázásában már új családok játszottak szerepet (közéjük tartoznak a fent említett Heimbaeh, Hilden, Lechenich famíliák is), akik azonban a város vezetésébe alig szólhattak bele, és támogatást sem várhattak tőle 4 7. Ehhez járult a frankfurti vásárok „elszívó hatása", amelyek a kölni áruk elsődleges átrakodóhelyéül szolgáltak 4 8. A további személyes kapcsolatokról szinte semmi információval nem rendelkezünk, a Sopronban őrzött okleveles anyagban kölni illetőségű személyek nein bukkannak fel. Egy 1566-os adat azonban arra figyelmeztet, hogy nem zárhatjuk ki az esetleges, alkalmi összeköttetések meglétéi a későbbi időkben sem. A Sopronban termett borok kivitelének ellenőrzéséről készített feljegyzésben ugyanis arról olvashatunk, hogy 154,75 akó bort (a többi eladott tételhez képest nem túl komoly mennyiséget) egy kölni kereskedő vitt el. Azt, hogy ez az adat tényleg olyan ritka kivétel volt-e, mint ahogy ismereteink jelenlegi állása szerint gondoljuk, csak a további kutatások dönthetik el. 4 9 44 Kováts: Pozsony 13. o., Paul Dremel pozsonyi polgárt pl. 1427-ben vetették börtönbe a huszitákkal való együttműködés gyanúja miatt V. ö.: Mollay Károly: Sopron ismerkedése a huszitizmussal, SSz. 18 (1964) 333— 335. o.; a hírhedt huszita fészek. Macskakő (Katzenstein) lakói pedig 1440 -1465 között nyugtalanították Sopront és környékét. 4- Militzer: Kölner 134. o., Stromer von Wolfgang: Fränkische und schwäbische Unternehmer in den Donauund Karpatenländern im Zeitalter der Luxemburger 1347—1437, in: Jahrbuch für Fränkische Landesforschung 31 (1971) 358. skk. o. Helyi példaként Id. a 41. jegyzetben idézett adatot, továbbá a soproni Gerichtsbuch 490., 560., 561. bejegyzését. A délnémet kereskedők soproni jelenlétének adatait szintén szükségesnek tartjuk szisztematikusan összegyűjteni. Stromer, Wolfgang von: Zsigmond császár Velence elleni kontinentális zárlata és a nemzetközi kereskedelmi utak áthelyeződése, Századok 121 (1987) 638—641. o„ 652—653. o_; Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, Bp. 1984. 164. o. 4 Militzer, Klaus: Tuchhandel und Tuchhändler Kölns in Österreich und Ungarn um 1400. in: Blätter für deutsche Landesgeschichte 114 (1978) 277—284. o. 4 Irsigler, Franz: Kölner Wirtschaft in Spätmittelalter, in: Zwei Jahrtausende Kölner Wirtschaft. Bd. 1., Köln. 1975. 288. o.; Frankfurti oldalról Id.: Rothmann. Michael: Messestadt, in: FFM 1200, Traditionen und Perspektiven einer Stadt, Ausstellungskatalog, Hrsg. von Gall, Lothar, Sigmaringen 1994. 103—108. o. 4 9 Soproni Levéltár, lad. VI. fasc.2. nr.2„ V. ö.: Házi Jenő: Az 1566. évi soproni borkereskedelem, SSz. 13 (1959) 151 -157. o.: Artner Erhard tanácsos 88 akót adott el Kölnbe 67
